A Nílus -deltai faluban, egy helyi lakos feliratos követ vett észre a földben a saját telkén, és ezt be is jelentette a régészeti hatóságnak. A régészek azonnal a helyszínre vonultak és ennél jóval többet találtak amikor munkához láttak. Az egyiptomi turisztikai és régiségügyi minisztérium október 13-án jelentette be, hogy a Nílus-deltában fekvő Behbeit el-Hagar faluban, Gharbia kormányzóságban, három jelentős darab került elő. A legnagyobb egy 1,60 méter magas kolosszális fej, amely kettős koronát visel, és ez Felső- és Alsó-Egyiptom egyesítését jelképezte. A szobor hátoszlopán II. Ramszesz Hórusz-neve olvasható, ez azonosítja a fáraót.
8,5 méteres lehetett teljes szobor
Hisham El-Leithy, a Legfelsőbb Régiségügyi Tanács főtitkára szerint ha a fej 1,60 méteres, a teljes álló szobor nagyjából 8,5 méter magas lehetett. A test egyelőre nincs meg, és azt sem lehet tudni, előkerül-e. A második lelet egy 2,40 méter magas szobortöredék, amelyen a fáraók csíkos fejkendője, a nemesz látható. A kutatók az arcvonások hasonlósága alapján ezt is II. Ramszeszhez kötik, de ez egyelőre nem 100% biztos. A harmadik darab egy 1,30 méteres rózsaszín gránittömb, rajta a királyi titulatúra két eleme: a „nesut-biti”, vagyis Felső- és Alsó-Egyiptom királya, és a „Ré fia” cím. A leletekről Sherif Fathy turisztikai és régiségügyi miniszter adott hírt.
Mit keres Ramszesz egy későbbi templom mellett?
Behbeit el-Hagar Ízisz istennő templomáról ismert, amelyet II. Nektanebó fáraó építtetett i. e. 360 és 342 között. II. Ramszesz ennél jóval korábban, i. e. 1279 és 1213 között uralkodott, a két korszak között tehát nagyjából 900 év telt el.
Ez nem ellentmondás. Az ókori Egyiptomban gyakran előfordult, hogy régebbi szobrokat új helyre szállítottak, vagy egy későbbi uralkodó a saját nevét vésette rájuk. Ramszesz maga is sok elődje szobrát sajátította ki így, ennek egyik ismert példája a British Museum EA61 leltári számú szobra. Hogy a most talált darabok eredetileg is itt álltak-e, vagy később kerültek a templom környékére, arról egyenlőre nincsenek érdemi információk.
Mit mond ki a régiségvédelmi törvény?
Az egyiptomi régiségvédelmi törvény (1983/117.) szerint a véletlenül talált régiséget 48 órán belül be kell jelenteni a hatóságnak. A lelet ugyanis az állam tulajdona, és a bejelentő ezért jutalmat kaphat. Aki viszont eltitkolja vagy eladja, annak börtönbüntetés kiszabását kezdeményezik.
Magyarországon is hasonló a helyzet, ugyanis a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint a régészeti lelet állami tulajdon, a véletlen találatot haladéktalanul jelenteni kell a jegyzőnek vagy a területileg illetékes múzeumnak, a munkát pedig a helyszínen fel kell függeszteni. A bejelentő hazánkban is jutalomra lehet jogosult.
Aki az ókori Egyiptom iránt érdeklődik, Budapesten is talál látnivalót: a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteménye állandóan látogatható, ahol a sírkultúrától a mindennapi tárgyakig sok minden megtalálható az egykori birodalomból.
Forrás: forschung-und-wissen.de
