Minden ősszel ugyanaz a vita megy sok háztartásban, hogy le kell e venni éjszakára a fűtést, vagy jobb egész nap ugyanazon a hőfokon megy folyamatosan? A horvát Klikni.hr portál egy egyszerű összehasonlításon keresztül járta körül a kérdést, mi a különbség, ha egy hétig éjjel lejjebb veszed a termosztátot, egy hétig pedig nem. Saját kísérletet nem végeztek, de szerencsére az eredmény az amerikai energiaügyi minisztérium méréseiből jön.
A válasz sokakat meglep, mert éppen azzal az érvvel szemben áll, amit a legtöbben hallottak, hogy reggel a kazánnak úgyis keményen kell dolgoznia, ezért nincs értelme spórolni éjjel.
Tehát mit mutatnak a mérések?
Az amerikai energiaügyi minisztérium kifejezetten nagy tévhitnek nevezi, hogy a fűtés a visszamelegítéskor annyit dolgozik, hogy elviszi a megtakarítást. A magyarázat pedig egyszerű. Amikor a lakás hőmérséklete lejjebb megy, a falak és az ablakok kevesebb hőt veszítenek a hideg kinti levegő felé, és minél hűvösebb bent, annál lassabban. A visszafűtés nagyjából annyi energiát visz el, amennyit a hűlés közben megtakarítottál. Az igazi nyereség az az időszak, amíg a lakás az alacsonyabb hőfokon marad.
Ezt egy gyakorlati mérés is alátámasztja. A minisztérium egyik programjában New York állam egyik városában kondenzációs kazánnal fűtött házakban vizsgálták az éjszakai, 8 órás hőmérséklet-csökkentést. Minden egyes Fahrenheit-fok csökkentés nagyjából 1 százalék fűtési energiát takarított meg, ami hideg időben még több volt. A visszamelegedés ideje viszont nagyon különböző volt: egy régi, szigeteletlen házban egy óra, egy mai szabványok szerint épültben három és fél, egy rendkívül jól szigetelt házban közel hét óra.
Hány fokkal menjen lejjebb?
A Zágrábi Egyetem kutatója, Tea Žakula korábban arra figyelmeztetett, hogy télen minden egyes fok nagyjából 5 százalék különbséget jelent az energiafogyasztásban. Az ista magyarországi tájékoztatója ennél is többet, legalább 6 százalékot ír fokonként.
A legtöbb tanács mérsékelt csökkentést javasol. A Danfoss hazai oldala nappal 21 fokot, éjszakára 17 fokot ajánl, vagyis 2-3 fokos csökkentést. A német fogyasztóvédelem arra figyelmeztet, hogy a lakó- és hálószobák ne hűljenek 16 fok alá, mert a melegebb szobák párája a hidegebb részeken lecsapódhat, és penészt okozhat.
Egy másik tévhitet is jó elfelejteni: a lakás nem melegszik fel gyorsabban, ha reggel a termosztátot 25 fokra tekered. A kazán ugyanolyan tempóban fűt, csak később áll le, és túlfűtöd a lakást. Akinek kellemetlen a hideg reggel, annak egy programozható termosztát segít, ami ébredés előtt visszaállítja a megszokott hőfokot.
Mikor nem éri meg?
Hőszivattyúnál általában nem. Az amerikai minisztérium szerint a hőszivattyú a letekerés utáni visszafűtésnél gyakran rossz hatásfokkal működik, és ez elviheti a megtakarítást. A német fogyasztóvédelem is kivételként említi: a hőszivattyú sokszor állandó hőmérsékleten dolgozik a leghatékonyabban. A padlófűtés lassú, órákig tart, mire visszamelegszik, ezért ott is kisebb a nyereség.
Nagyon jól szigetelt házban szintén keveset hoz az éjszakai csökkentés, mert a lakás alig hűl ki éjjel. A legtöbbet a régi, gyengébben szigetelt, radiátoros, gázkazános otthonokban lehet megfogni, és itthon a legtöbb lakást így fűtik.
Mit jelent ez forintban?
A rezsicsökkentett gáz jelenleg köbméterenként 102 forint, évi 1729 köbméter fölött viszont 747 forint jár érte. Ha valaki egy fokkal hűvösebben tartja a lakást, a legtöbb háztartásban néhány ezer forintot spórol egy télen. Aki a kedvezményes határ közelében jár, annál ugyanez a fok a drága sávban már ennek többszörösét jelenti.
A panellakások egy részében a termosztát kérdése fel sem merül: ahol nincs termosztatikus szelep a radiátoron, ott a lakó nem tudja szabályozni a fűtést, és a fogyasztás sem mérhető lakásonként. Ezen a kormány 2025-ös programja próbál változtatni a távfűtéses lakások költségosztóinak támogatásával.
via klikni.hr
