Az orgona illata a májusi kert egyik legismertebb jele és egyszerűen csodálatos. A lila és fehér orgonák évtizedek óta szinte minden falusi udvarban ott vannak és csodájára járnak, és a mai kínálatban már telt virágú, kétszínű és törpe fajtákat is találsz. Ha szeretnél egyet a kertedbe, most végre itt az idő, október végén és novemberben van rá a legjobb lehetőség.
Az ősszel elültetett cserje a téli hónapokban, amig a talaj nem fagy át, gyökereket fejleszt, így tavasszal már megkapaszkodva indul. Az első tavaszon még szerényebb virágzásra számíts, a cserje igazán a második, harmadik évtől virágzik bőven.
Milyen növény az orgona?
A közönséges orgona (Syringa vulgaris) az olajfafélék családjába tartozik, rokona a kőrisnek és a fagyalnak. Lombhullató, 2,5-4 méter magasra és hasonló szélesre növő cserje, amelyet fácskaként is nevelhetsz. Kifejezetten szereti a meszes, jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajt, a magyar kertek többségében tehát otthon érzi magát. Az erősen savanyú földet viszont nem bírja.
Melyik fajtát válaszd?
A közönséges orgonának több száz fajtája létezik. Néhány régóta kapható, kipróbált darab:
- ‘Charles Joly’: mélyen bíborlila, telt virágú, illatos fajta, a hagyományos orgonaszínt kedvelőknek
- ‘Mme Lemoine’: hófehér, telt virágokat hoz, finom illattal
- ‘Sensation’: bíborlila szirmait keskeny fehér szegély díszíti, messziről is feltűnő
- Syringa meyeri ‘Palibin’: törpe orgona, alig nő másfél méternél magasabbra, ezért kis kertbe, nagyobb dézsába is jó; bimbói sötétebbek, nyíló virágai halvány rózsaslilák
- pekingi orgona (Syringa pekinensis): krémfehér, mézillatú virágokkal, a közönséges orgonánál később, nyár elején nyílik, és inkább kis fává nő
Hogyan ültesd el?
- Válassz napos helyet. Félárnyékban is megél, de ott gyérebben virágzik.
- Áss a gyökérzetnél jóval szélesebb gödröt, és a kiásott földet keverd össze érett komposzttal. Friss trágya ne érjen a gyökerekhez.
- Konténeres növénynél a földlabda teteje a talajszinttel legyen egy magasságban. Szabadgyökerű cserjénél a gyökereket ültetés előtt áztasd be pár órára.
- Töltsd vissza a földet, nyomkodd körbe, majd alaposan iszapold be, hogy ne maradjanak légzsákok.
- A tő köré tegyél mulcsot, ez véd a kiszáradás és a téli hőingadozás ellen.
Sövénynek nagyjából 60-80 centire ültesd egymástól a töveket, magányos cserjének viszont hagyj körben legalább két-három méter helyet. A közönséges orgona gyökérsarjakkal terjed, ami a sövényt gyorsan besűríti, de szoliternél rendszeresen ritkítani kell. A sarjakat tőből vágd le, vagy ásd ki, és ültesd el máshol, így könnyen szaporíthatod.
Mikor és hogyan metszd?
Az orgona a következő évi virágrügyeit már nyáron kialakítja. Ezért a fő szabály, hogy közvetlenül elvirágzás után metszd: ekkor vágd le az elszáradt bugákat, és ha kell, a túl hosszú ágakat. Ha ősszel vagy télen kurtítod vissza az ágakat, a jövő évi virágokat vágod le. Az idős, felkopaszodott bokrot néhány év alatt fokozatosan ifjíthatod meg úgy, hogy évente a legidősebb ágak egy részét tőből eltávolítod.
Gondozás az első évben
Az első évben a legfontosabb az öntözés. Tavasztól nyár végéig, ha napokig nincs eső, adj neki bőven vizet, hogy a gyökérzete mélyre hatoljon. Később már jól tűri a szárazságot. Tavasszal egy kevés komposzt vagy lassan oldódó virágzó cserjéknek való tápanyag elég, a túl sok nitrogén inkább a lombot növeli a virágok rovására. Az ültetés utáni teendőkről a cserjék őszi ültetéséről szóló cikkben is találsz tippeket.
Ha vázába szednéd a virágait, kora reggel vágd, a szárat ferdén metszd meg, és szedd le róla a leveleket, amelyek a vízben lennének. Az orgona vágott virágként sajnos rövid életű, pár nap alatt elhervad.
Források: rhs.org.uk, rhs.org.uk, penzcentrum.hu
