Sokan megfigyelték már, hogy egyes repülőgépek után hosszú, fehér csík marad az égen, míg más gépek szinte nyomtalanul haladnak tovább. A jelenség mögött nincs semmi különös: elsősorban a több kilométeres magasságban uralkodó hőmérséklet, páratartalom és légáramlás dönti el, hogy kialakul-e a kondenzcsík, és ha igen, meddig marad látható. – írja a 01portal.hu
Valójában apró jégkristályokat látunk
A repülőgépek mögött megjelenő fehér csíkokat kondenzcsíknak, angolul contrailnek nevezik. Ezek nem valamilyen különleges vegyi anyagból állnak, hanem nagyrészt apró jégkristályokból.
A sugárhajtóművek működése során forró, vízgőzt is tartalmazó égéstermék kerül a levegőbe. A kereskedelmi repülőgépek jellemzően 8-12 kilométeres magasságban repülnek, ahol a hőmérséklet gyakran mínusz 40 Celsius-fok alatt van.
Amikor a forró, nedves hajtóműgáz összekeveredik ezzel a rendkívül hideg levegővel, gyorsan lehűlhet. Ha a körülmények megfelelőek, apró vízcseppek alakulnak ki, amelyek szinte azonnal megfagynak. Ezekből lesz a jól látható fehér csík.
Ezért nem húz minden repülő ugyanolyan csíkot
A kondenzcsík kialakulásához több feltételnek egyszerre kell teljesülnie. A levegőnek elég hidegnek kell lennie, és megfelelő mennyiségű nedvességet is kell tartalmaznia.
Ha a levegő túlságosan száraz vagy nem elég hideg, a repülő mögött alig látható csík alakul ki, vagy egyáltalán nem jelenik meg.
Ha viszont magasabb a páratartalom és megfelelően alacsony a hőmérséklet, a jégkristályok könnyebben kialakulnak, és a kondenzcsík hosszabb ideig megmaradhat.
Ezért történhet meg az is, hogy két egymáshoz közeli repülőgép közül az egyik mögött hosszú fehér csík látható, a másik mögött pedig szinte semmi.
Van, hogy néhány másodperc alatt eltűnik
A kondenzcsík élettartama szintén az időjárási körülményektől függ.
Szárazabb levegőben a jégkristályok gyorsan eltűnnek, így a csík akár néhány másodperc vagy perc alatt feloszolhat.
Nedvesebb légrétegben viszont a kristályok tovább fennmaradhatnak, sőt növekedhetnek is. A szél és a légköri turbulencia ilyenkor fokozatosan széthúzza a csíkot, amely akár órákig is látható maradhat.
Egy hosszú ideig megmaradó kondenzcsík idővel természetes fátyolfelhőhöz hasonló réteggé is szélesedhet.
Miért szakad meg néha a fehér csík?
Érdekes látvány, amikor a repülő látszólag folyamatosan halad, a mögötte húzódó csík mégis megszakad, majd néhány kilométerrel később újra megjelenik.
Ennek oka általában nem az, hogy a hajtómű egyszer kibocsát valamit, máskor pedig nem.
A repülőgép különböző páratartalmú és hőmérsékletű légrétegeken haladhat keresztül. Egy nedvesebb és hidegebb szakaszon kialakul a kondenzcsík, majd egy szárazabb légrétegben gyorsan eltűnik.
A légkör ráadásul folyamatosan mozog. Függőleges légáramlatok és hullámok hatására néhány száz méteren belül is jelentősen eltérhetnek a körülmények.
Nem minden fehér csík a hajtóműből származik
Repülőgépek körül más típusú kondenzáció is megjelenhet.
Bizonyos körülmények között például a szárnyvégeknél is létrejöhetnek rövid, fehéres páracsíkok. Ezek azért alakulnak ki, mert a szárny körüli légáramlásban hirtelen csökkenhet a nyomás, ezzel együtt pedig a levegő hőmérséklete is.
Ez a jelenség gyakrabban figyelhető meg alacsonyabb magasságban, például felszálláskor vagy leszálláskor, amikor magas a levegő páratartalma.
Akár órákig is megmaradhatnak
A rövid életű kondenzcsíkok mindössze néhány másodpercig vagy percig láthatók. Más esetekben azonban több tíz percig vagy akár órákig is megmaradhatnak.
Ha megfelelően nedves a magas légkör, a repülő mögött kialakult jégkristályok lassan szétterülnek, és vékony cirruszfelhőre emlékeztető réteget hozhatnak létre.
A Meteorológiai Világszervezet az ilyen, emberi tevékenységhez köthető felhők egy részét külön kategóriába is sorolja. A hosszú életű kondenzcsíkok fizikailag nagyon hasonlóak lehetnek a természetes magas szintű fátyolfelhőkhöz.
A repülők jelentős mennyiségű vízgőzt termelnek
A jelenséghez hozzájárul az is, hogy a kerozin égése során jelentős mennyiségű vízgőz keletkezik.
Egy utasszállító repülőgép óránként több ezer kilogramm üzemanyagot is elégethet. A kerozin égésekor keletkező vízgőz a rendkívül hideg magaslégköri levegővel találkozva megfelelő körülmények között gyorsan jégkristályokká alakul.
Ezért egy hosszú, látványos kondenzcsík kialakulásához nincs szükség semmilyen szokatlan anyagra: elegendő a hajtómű égésterméke és a megfelelő légköri környezet.
Az időjárás dönti el, mit látunk az égen
Hogy egy repülő után rövid csík, hosszú fehér vonal vagy órákig megmaradó felhősáv alakul ki, elsősorban a magasban uralkodó időjárástól függ.
A hőmérséklet, a páratartalom, a szél és a légköri rétegek állapota akár rövid idő alatt is megváltozhat. Ez magyarázza azt is, hogy ugyanazon az útvonalon az egyik repülő után alig látható valami, míg egy órával később egy másik gép hosszú fehér csíkot húzhat maga után.
A látvány tehát változatos lehet, a háttérben azonban jól ismert fizikai és meteorológiai folyamatok állnak.
via 01portal.hu
