Télen amikor reggel mínusz két fokot mutat a hőmérő és a gyep fehér, minden fűszál végén apró jégtüskék ülnek ilyenkor. Azonban ez az az útvonal ami a kinti kukához vezető legrövidebb út, és rálépsz. Megteszed a tíz lépést, és semmi különöset nem veszel észre, a lábad alatt a fűben. Délre viszont, amikor a dér már elolvad, a lépteid helye sötétebb árnyalatúvá válik mint a környezete. Pár nap múlva ezek a sötét foltok megbarnulnak, és a lábnyomok sora hetekig kirajzolódik a gyepen.
Mi történik a fűszállal ilyenkor?
A dér akkor képződik, amikor a levegő páratartalma a fagypont alá hűlt felületeken közvetlenül jéggé fagy. A fűszál felszínén és a levél sejtjei között ilyenkor jégkristályok ülnek, a levél maga pedig merevvé és törékennyé válik. A Kansas State University gyepkutatási hírlevele szerint a nyomás alatt ezek a kristályok úgy viselkednek, mint a kések, ilyenkor belevágnak a levélbe, és lyukakat szúrnak a sejtfalakon.
Ezt a jelenséget egy növénydiagnosztikai labor kutatása is alátámasztja, azzal a kiegészítéssel, hogy a jégkristályok szétroncsolják a sejtfalat. A sérült sejtekből ennek következtében kifolyik a sejtnedv és a levél ezen a ponton elhal. Majd ugyanez történik a szomszédos fűszálakkal is, mert egy talp alatt egyszerre több száz levél roppan össze.
Miért barnul meg a lábnyom?
A Purdue leírása szerint a taposott levelek először megfeketednek, aztán megbarnulnak. A sötét szín a roncsolt szövetből kiszabadult nedv miatt jelenik meg, a barnulás pedig az ennek következtében létrejövő, elhalt levélszövet színe.
Az elhalt levelek sokkal gyorsabban lebomlanak, mint az épek, éppen emiatt a sérült helyen a gyep fokozatosan ritkul, és a ritkulás eleinte alig feltűnő. Egyetlen séta ritkán okoz komoly kárt, a probléma általában az ismétlés miatt alakul ki.
Ősszel és télen nehezebben regenerálódik a gyep
Nyáron a fű néhány nap alatt pótolja a levélvesztést, ősszel viszont a növekedés lelassul, a téli nyugalmi időszakban pedig gyakorlatilag teljesen leáll. A Purdue szerint a szezon elején ért fagykárból a gyep néhány hét alatt felépülhet, a későbbi sérülések helyreállása viszont sok időt vesz igénybe.
Magyarországon az első deres reggelek általában októberben érkeznek, és a dér egészen tavaszig visszatérhet. Egy novemberi vagy decemberi taposás nyomának helyén így a fű érdemi újranövekedése csak a tavaszi felmelegedéssel indul meg. Addig a barna sáv ott marad, ahol jártál.
A kár a fű tövét, a növekedési pontot rendszerint nem éri, ezért a gyep tavasszal általában kihajt. A taposott sávok viszont később zöldülnek, és a ritkább részeken a gyomok és a moha könnyebben megtelepednek.
Gyakorlati szabályok a gyephez:
- Amíg fehér a gyep, ne lépj rá várd meg, amíg a dér teljesen elolvad, napos időben ez délelőtt szokott megtörténni, árnyékos részen tovább tart.
- A fagyott, de dérmentes gyep is sérülékeny, ezért hideg napokon a kerti munkát a kövezett utakon, ágyásszegélyeken végezd.
- Ha mindennap át kell menned a gyepen, tegyél le lépőköveket vagy deszkát, hogy a terhelés ne a fűszálakra jusson.
- Lombot csak akkor gereblyézz, amikor a dér már felszáradt, ugyanis a gyepen hagyott vastag levélréteg elzárja a fényt és a gázcserét, ezért a lomb eltávolítása a felolvadás után a feladatok közé tartozik.
- Deres füvet ne nyírj sosem, az utolsó nyírásokat októberben, száraz, fagymentes délutánon végezd, a vágási magasságot kicsit megemelve, hogy a fű erősebben menjen a télbe.
- Tél végén se taposd a felázott, félig fagyott gyepet, mert ilyenkor a talaj is tömörödik.
- Hólapátoláskor ne a gyepre halmozd a havat a járdáról.
Ha mégis barna sávok maradtak, tavasszal a megerősödött gyepet gereblyézd ki, és a ritkás részekre vess utána. Ha a gépeket is most készíted fel a télre, a fűnyíró téli tárolása is ilyenkor esedékes.
Források: ag.purdue.edu, k-state.edu, extension.msstate.edu, husqvarna.com/hu
