Egy adag mosás nagyjából 2 liter vizet párologtat el a lakásban, ha bent szárítod

Körülbelül 2 liter, nem is gondoltuk volna, ennyi vizet ad le a levegőnek egy átlagos adag mosott ruha, mire a szárítón megszárad.

A számot a Glasgow School of Art épületkutató egysége, a Mackintosh Environmental Architecture Research Unit (MEARU) közölte, a Strathclyde és a Glasgow Caledonian egyetem kutatóival közös vizsgálat alapján. Nyugat-skóciai, főként szociális bérlakásokban élő családok mosási szokásait, a lakások levegőjét és energiafogyasztását mérték meg. Azt is leírták, hogy rosszul szellőző szobában, radiátoron vagy radiátor mellett szárítva a kiteregetett ruha a lakás levegőjében lévő nedvesség akár harmadáért is felelhet és később akár penészesedést is okozhat. Két liter elsőre nem tűnik soknak. Egy kis számolással viszont kiderül, mekkora ez valójában.

Mennyi víz fér el egy lakás levegőjében?

Vegyünk egy átlagos, 55 négyzetméteres panellakást 2,65 méteres belmagassággal. Ez kerekítve 146 köbméter levegő.

A 20 fokos levegő telítetten, vagyis 100 százalékos páratartalomnál köbméterenként nagyjából 17 gramm vízgőzt tud tartani. Az egész lakás levegője így összesen kb. 2,5 kilogramm, azaz 2,5 liter vizet bírna el, mielőtt kicsapódna. Egy kellemes, 50 százalékos páratartalomnál ennek a fele, kb. 1,3 liter van benne.

Egy adag ruha 2 litere tehát több, mint amennyi víz normál állapotban a lakás teljes levegőjében lebeg.

Persze nem egyszerre kerül a levegőbe, a száradás egy-két napig is eltart. A szellőzés és a réseken beszivárgó levegő elvisz belőle, a falak és a textíliák pedig elnyelnek valamennyit. Az irány azonban világos: télen, csukott ablaknál a bent szárított ruha gyorsan felhúzza a páratartalmat, és a felesleg a leghidegebb felületeken, az ablakon, a külső fal sarkában és a szekrények mögött jelenik meg.

Miért baj ez?

A MEARU kutatói a többletnedvesség miatt a penész és a poratkák elszaporodására hívták fel a figyelmet, mindkettő ismert asztmát kiváltó tényező. A hazai Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) penészedésről szóló tájékoztatója a 60 százalék feletti páratartalmat és a páralecsapódást a beltéri penész leggyakoribb okai között említi, és a penészes lakásokat több légúti panasszal hozza összefüggésbe.

A skót kutatás egy energiaszempontra is rámutatott: ha a ruhát radiátoron szárítod, és közben feljebb tekered a fűtést, többet fizetsz. Ha viszont ablaknyitással engeded ki a párát, azzal hőt veszítesz.

A centrifuga többet számít, mint gondolnád

Hogy mennyi víz marad a ruhában, az nagyrészt a mosógépen múlik. Az uniós energiacímke erre külön osztályt ad, ez a centrifugálási hatékonysági osztály, A-tól G-ig. A betűk mögött a maradék nedvességtartalom áll, a száraz ruha tömegéhez viszonyítva:

• A osztály: 45 százalék alatt,
• B osztály: 45-54 százalék,
• C osztály: 54-63 százalék,
• D osztály és lejjebb: 63 százalék fölött.

Egy 4 kilós száraz adag A osztályú géppel kb. 1,8 liter vizet visz magával a szárítóra, egy D osztályúval már 2,5 liter fölött. Egy teli, 7 kilós dob A osztályon is 3 liter körül van. Ez szépen egybevág a skót kutatók 2 literes átlagával.

A címkén szereplő érték a gép legnagyobb centrifugafordulatán, szabványos programmal mért adat. Ha kímélő programot vagy alacsony fordulatot választasz, több víz marad a ruhában.

Öt dolog, ami valóban csökkenti a párát

1. Centrifugázz a legmagasabb fordulaton, amit a ruha címkéje enged. Pamut törölközőnél, farmernál, ágyneműnél ez a legolcsóbb páracsökkentés, mert a víz a lefolyóba megy, nem a levegőbe.

1. Egy helyiségben szárítsd, csukott ajtó mögött, és oda engedd a friss levegőt. Ha van kisebb szoba vagy fürdőszoba ablakkal vagy elszívóval, az jobb, mint a nappali vagy a hálószoba.

1. Ne a radiátorra teríts. A MEARU kifejezetten ezt a helyzetet vizsgálta: a radiátoron száradó ruha gyorsan, nagy mennyiségben juttatja a vizet a levegőbe, a kutatók szerint ráadásul jelentős energiaveszteséggel is jár. Az állványt tedd a radiátortól kicsit távolabb, hogy a ruha ne takarja a fűtőtestet.

1. Páramentesítővel a levegőből kivont víz a tartályba kerül. Zárt helyiségben, a szárító mellett használva a pára nagy része nem jut el a többi szobába. Áramot fogyaszt, de nem kell hozzá kihűteni a szobát.

1. Ha szárítógéped van, a kondenzációs vagy hőszivattyús típus a vizet tartályba vagy a lefolyóba vezeti. A légkivezetéses gépek csövét az amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) ajánlása alapján a szabadba kell vezetni, nem zárt térbe.

Mikor jó a bent szárítás?

Napos, száraz őszi és tavaszi napokon az erkély vagy a nyitott ablak melletti állvány gyorsabb és olcsóbb. A skót kutatók is a déli fekvésű ablak vagy erkély melletti szárítást javasolták, ahol a napfény is segít. Fagyos, ködös napokon kint alig szárad a ruha, ilyenkor a bent szárítás marad, csak tudatosan.

Közben a gépet is tartsd rendben: a mosógép rendszeres tisztítása után a ruha szaga is frissebb marad, akkor is, ha bent szárad.

Ha a lakás páratartalma mosásos napokon rendszeresen 60 százalék fölé megy, és az ablakok reggelente csorognak, az a jel, hogy a szárítás módján változtatni kell.

Források: gsamediacentre.co.uk, energimyndigheten.se, nnk.gov.hu, epa.gov