Ugrás a tartalomra

Ősszel fokhagymát áztattam vízbe, egy hét múlva értettem meg, miért üresek az ablaksarkok

· · 5 perc
Ősszel fokhagymát áztattam vízbe, egy hét múlva értettem meg, miért üresek az ablaksarkok

Októberben, novemberben az ablakkeret sarka a ház legforgalmasabb pontja. Pókhálók feszülnek a redőnytok alatt, a napos oldalon narancssárga katicák gyűlnek a tok résénél, a szúnyogháló mögött pedig egy-egy márványos poloska kapaszkodik, ezt már mind láthattuk. A francia Sciencepost egy egyszerű konyhai praktikát ajánl ellenük, néhány gerezd összezúzott fokhagymát pár órára vízbe kell áztatni, majd a levét a rések köré permetezni.

Hirdetés

A cikk szerzője egyhetes áztatásról ír a címben, a szövegben viszont már csak néhány óráról, mennyiséget és arányt pedig egyáltalán nem ad meg. Ezért az alábbi napló nem egy saját élménybeszámoló, hanem annak leírása, mi történik a fokhagymával a vízben, és mire számíthatsz, ha kipróbálod.

1. nap, a zúzás pillanata

Az ép fokhagymagerezd szinte szagtalan. A jellegzetes, csípős illat akkor jelenik meg, amikor a sejtek összetörnek: ekkor találkozik egymással az alliin nevű vegyület és az alliináz enzim, és másodpercek alatt allicin keletkezik. Ez a növény saját védekező anyaga, amely elriasztja a kártevőket a táplálkozástól. Az első órákban a fokhagymás víz tehát valóban tele van erős, kénes illatanyagokkal.

Ha kipróbálnád, néhány gerezdet zúzz össze, tedd egy fél literes szórófejes flakonba langyos vízzel, és pár óra múlva szűrd le. A pontos arányt a francia cikk sem közli, ez tehát kísérletezés.

3. nap, a hatóanyag már elillant

Az allicin nagyon instabil. Szobahőmérsékleten, 23 fokon akár 16 óra alatt teljesen átalakulhat más kénvegyületekké, például diallil-diszulfiddá. A harmadik napra a flakonban már egy másfajta, tompább, főtt hagymára emlékeztető szagú folyadék marad. Ami a rések körül hat, ha egyáltalán hat valami, az az első egy-két nap friss permete.

Hirdetés

7. nap, mire jutsz egy hét alatt

Egy hét után a szobában tartott fokhagymás víz zavarossá válhat, és erjedni kezd, ezt már nem permeteznéd szívesen a függönyre. A régi permet egy hét alatt az ablakkeretről is régen elpárolgott.

És ha az ablaksarok közben valóban kiürült? Ez a legnehezebb kérdés, mert októberben a pókok száma a fokhagymától függetlenül is csökken. A kertben élő keresztes pókok többsége az első hideg éjszakákkal elpusztul, utódaik petecsomóban telelnek át. Egy hét megfigyelésből így nem lehet eldönteni, hogy a permet hatott, vagy egyszerűen jött a hideg.

Hirdetés

Mit mond a kutatás?

A fokhagymát pókokon tudomásunk szerint még senki sem vizsgálta kontrollált kísérletben. A legközelebbi eredmény egy rokon témából származik. A Simon Fraser Egyetem kutatói 2017 végén a Journal of Economic Entomology című lapban a három leggyakrabban ajánlott „természetes pókriasztót” tesztelték. A borsmentaolajat és a gesztenyét a barna özvegy és a keresztes pók a kísérletek több mint 75 százalékában elkerülte, a harmadik vizsgált fajra, a Magyarországon is előforduló Steatoda grossára viszont egyik sem hatott. A sokat emlegetett citromolajnak egyik fajnál sem volt mérhető hatása.

A fokhagymát egy 2000-es amerikai vizsgálat, a Clemson Egyetem kutatása tesztelte, igaz, nem pókokon, hanem a velük távoli rokonságban álló takácsatkán. Laboratóriumban egyes koncentrációk rövid ideig csökkentették az atkák számát, az üvegházi kísérletben viszont egyik fokhagymás szer sem hozott eredményt. A szerzők arra jutottak, hogy a fokhagyma hatása nem igazolt, ezért ne ajánlják. A hagymafélék kénvegyületei bizonyos rovarokra riasztóan hatnak, de a konyhai áztatásból semmi sem következik a pókokra vagy a poloskákra.

A hazai ősz vendégei az ablaknál

Itthon nem csak pókok keresnek meleg zugot. A harlekinkatica 2008-ban jelent meg Magyarországon, egy hazai faunisztikai közlemény szerint a felnőtt bogarak főleg októberben és novemberben gyűlnek az épületek falára és a lakásokba, egy lakásban 85, egy kővágószőlősi épületben becslés alapján 3-4 ezer példányt számoltak. A márványos poloska és a nyugati levéllábú poloska szintén ilyenkor húzódik be a fűtött lakásokba.

Hirdetés

Ezekről semmilyen vizsgálat nem igazolja, hogy a fokhagyma szaga elriasztaná őket. Ami beválik:

  • szúnyogháló minden nyitható ablakon, a redőnytok és a párkány réseinek tömítése szilikonnal vagy tömítőszalaggal,
  • a már bejutott katicák és poloskák összegyűjtése porszívóval, a zsákot utána azonnal kidobva,
  • a pókok kiengedése egy pohár és egy papírlap segítségével, hiszen a lakásban a legyeket és a szúnyogokat fogyasztják.

Őszinte mérleg

A fokhagymás víz olcsó, és az ember számára ártalmatlan, ha nem kerül a szembe. A francia cikk állításával szemben a háziállatokra nem teljesen veszélytelen, mert a fokhagyma lenyelve kutyára és macskára is mérgező, ezért ne permetezd olyan helyre, amit a kedvenced megnyalhat. Riasztó hatása legfeljebb egy-két napig tarthat, pókoknál pedig nincs rá bizonyíték. Ha mindenképp illatos megoldást keresel, a borsmentaolajnak legalább néhány fajnál van kimutatott hatása. Az ablaksarok igazi őre mégis a jó szúnyogháló és a tömített rés.

Források: sciencepost.fr, entomologytoday.org, jes.kglmeridian.com, zin.ru

Hirdetés
Oszd meg

Ez is érdekelhet

Hasonló cikkek