Tíz perc forró zuhany után a fürdőszoba levegője szinte telített, a tükör bepárásodik, a csempén apró cseppek gyűlnek, minden tiszta párás. Sokan ilyenkor reflexből kitárják az ajtót, hogy a gőz gyorsan kimenjen. A holland Nouveau a holland népegészségügyi szolgálat, a GGD tanácsára hivatkozva éppen az ellenkezőjét javasolja. Zuhanyzás alatt és után maradjon csukva az ajtó. Hogy ez miért igaz, és mikor nem jó, azt két, itthon nagyon gyakori fürdőszobán lehet a legjobban végigkövetni, mert a pára sorsa elsősorban a helyiség felépítésén múlik.
Az első lakás: ablakos fürdő egy családi házban
Képzelj el egy kertes ház fürdőszobáját, amelynek van nyitható ablaka, a kád fölött talán egy kis elszívó ventilátor is. Zuhanyzás után itt a nedves, meleg levegőnek két útja van. Ha az ajtó csukva marad, a pára az ablakon és a ventilátoron át egyenesen a szabadba jut. Ha nyitva áll, a meleg, nedves levegő egy része kiáramlik az előszobába, onnan a hálószobába, és ott találkozik a ház leghidegebb felületeivel: az északi falakkal, az ablakkeretekkel, a bútorok mögötti sarkokkal.
Itt jön képbe a harmatpont. A levegő csak bizonyos mennyiségű vízgőzt tud megtartani, és minél hidegebb, annál kevesebbet. Az épületfizikai számítások szerint egy 20 fokos, 50 százalékos relatív páratartalmú szobában 9,3 fok körül van a harmatpont, 60 százalékos páratartalomnál már 12 fok. Egy rosszul szigetelt külső fal belső felülete télen könnyen hidegebb ennél, és ott a pára kicsapódik.
A penészhez ráadásul nem is kell látható víz. Egy épületszerkezeti gyártó műszaki összefoglalója szerint a penész ott kezd megtelepedni, ahol a felülettel érintkező levegő páratartalma eléri a 80 százalékot, és ez a harmatpontnál néhány fokkal melegebb falon is bekövetkezik. A kockázat tehát előbb indul, mint ahogy a falon cseppeket látnál.
Ebben a házban a megoldás egyszerű. Csukott ajtó mellett a ventilátor menjen a legmagasabb fokozaton, vagy nyisd ki teljesen az ablakot öt-tíz percre. Télen a rövid, teljes nyitás jobb, mint a bukóra hagyott ablak órákig, mert az lehűti a falakat, és a hideg fal még több párát gyűjt.
A második lakás: ablaktalan belső fürdő a panelben
A hazai panelházak többségében a fürdőszoba a lakás közepén van, ablak nélkül. A pára elvezetését itt a gyűjtő szellőzőakna végzi, amelynek rácsa a mennyezet közelében ül, sok házban utólag beépített ventilátorral. Ez a rendszer csak akkor működik, ha a helyére friss levegő tud jönni. Teljesen zárt ajtó és tömítés mellett a szellőző egyszerűen nem kap utánpótlást, és a pára bent reked.
Ezért a holland tanács pontosan úgy szól, hogy az ajtó maradjon csukva, de alatta legyen egy pár centis rés, vagy az ajtólapban egy szellőzőrács. A legtöbb panelfürdő ajtaját eleve így tervezték. Ha a ti ajtótok alatt nincs hézag, mert a padlócsere után küszöbig ér, a szellőző hatásfoka jelentősen romolhat.
A legrosszabb eset az, amikor a fürdőben nincs ablak, a szellőzőrácsot pedig valaki eltömítette, lefestette, vagy a ventilátor évek óta nem forog. Ilyenkor az ajtó becsukása önmagában nem oldja meg a gondot, a párát csak a falakba zárja. Előbb a szellőzést kell rendbe tenni: tarts egy papírzsebkendőt a rács elé, és ha nem húzza magához, a kürtő vagy a ventilátor nem dolgozik. Társasházban ez közös képviselői ügy is lehet, mert az akna az egész függőleges sort kiszolgálja.
Külön figyelem jár azoknak a fürdőknek, ahol nyitott égésterű gázkészülék, például régi fali vízmelegítő üzemel. Ott a levegő-utánpótlást soha nem szabad elzárni, mert a készüléknek égéshez is levegő kell. A kéménysepréskor ezt a szakember is ellenőrzi.
Amikor már nyugodtan kinyithatod
Van egy pont, amikor az ajtó kitárása már nem árt. Amikor a tükör kitisztult, a csempe megszáradt, és a fürdő levegője alig párásabb, mint a lakásé, a nyitott ajtó segít kiegyenlíteni a hőmérsékletet, és a maradék nedvesség is szétoszlik. A gyakorlatban ez ventilátorral és csukott ajtóval jellemzően 15-20 perc zuhanyzás után, gyenge szellőzésnél tovább. Ezért hasznos, ha a ventilátor utánfutásos, és a villany lekapcsolása után is jár még egy darabig.
Az amerikai környezetvédelmi hivatal, az EPA azt ajánlja, hogy a lakás páratartalma maradjon 60 százalék alatt, ideálisan 30 és 50 százalék között. Egy olcsó digitális páratartalom-mérő a hálószobában pár nap alatt elárulja, hogy a fürdős szokásaid látszanak-e a számokon. Ha a hálóban reggelente rendszeresen 65-70 százalékot mutat, és az ablak alsó sarkában víz áll, a pára valahol nem talál kifelé utat.
Az egyperces szokás
A Nouveau egy nagyon egyszerű lépést is ajánl, ami kevés helyen kerül szóba. Zuhanyzás után egy ablaklehúzóval húzd le a vizet a csempéről és a zuhanyfalról a lefolyó felé. Ez nagyjából egy perc. Minden csepp, ami a falon marad, később elpárolog, és a levegőt terheli. Amit lehúzol, az egyenesen a lefolyóba megy, és nem kell kiszellőztetni.
Télen ezen felül a fürdő ne hűljön ki teljesen. A temperált helyiség falai melegebbek, így ugyanannyi párától kevésbé lesznek nedvesek, a fűtés és a szellőzés együtt dolgozik, nem egymás ellen.
Források: nouveau.nl, schoeck.com, epa.gov
