A gyerekkorban tanult szabályok nem tűnnek el, amikor elköltözünk otthonról. Sokszor csak évekkel később vesszük észre, hogy egy-egy reakciónk, bűntudatunk vagy félelmünk nem is a sajátunk, hanem egy régi tanítás visszhangja. Nem minden régi otthoni szokás a legideálisabb. Egy amerikai életmódmagazin összegyűjtötte azokat a szokásokat, amelyek gyakran megjelennek azoknál, akik nagyon szigorú vallási neveltetést kaptak.
Fontos előre leszögezni: a hit sok embernek kapaszkodót, közösséget és értelmet ad, és a kutatások szerint a vallási közösségekben élők sokszor elégedettebbek az életükkel. Itt nem a hitről, hanem a merev, szigorú, félelemre épülő nevelés hosszú távú lenyomatáról van szó.

1. Mindenkinek meg akarnak felelni
Sok vallás erényként tanítja, hogy mások szükséglete előbbre való a sajátunknál. Az állandó adás és a saját igények elhanyagolása azonban hosszú távon kimerüléshez vezet, és felnőttként nehéz nemet mondani.
2. Elfojtják az érzelmeiket
Akit arra tanítottak, hogy a düh, a csalódottság vagy a kétely a gyenge hit jele, az felnőttként is hajlamos lenyelni az érzéseit. Az elfojtott érzelmek viszont nem tűnnek el, csak állandó belső feszültséggé alakulnak.
3. Kerülik a kényes témákat
A családi ebédeken a politika, a nehéz kérdések szóba sem kerülnek, hogy ne legyen vita. Sokuknak határozott véleménye van, csak megtartja magának a béke kedvéért.
4. Bűntudatuk van, ha pihennek
Ha a gyerekkor arról szólt, hogy mindig másokért kell tenni, a pihenés önzésnek tűnhet. Pedig a pihenés nem luxus, hanem szükséglet, és ezt sokaknak felnőttként újra kell tanulniuk.
5. Kevés az önbizalmuk
Ha valaki minden döntésnél egy külső tekintélyre hagyatkozik, nehezebben tanul meg bízni a saját ítéletében. A független döntéshozás megtanulása évekig is eltarthat.
6. Eltitkolják, ha másképp gondolják
A hit változása természetes, de nagyon nehéz, ha a környezetben mindenki ugyanazt hiszi. A magazin szerint a kételkedők jelentős része a kiközösítéstől való félelmében inkább hallgat.
7. Félnek, hogy kirekesztik őket
Bár a legtöbb vallás az elfogadást hirdeti, aki eltér a közösség normáitól, könnyen rossznak vagy tévelygőnek bélyegzik. Sokan ezért önmaguk egy részét elrejtik, hogy beilleszkedjenek.
8. Úgy érzik, a szeretetet ki kell érdemelni
Ha valaki azt tanulta, hogy sok szabályt kell betartania ahhoz, hogy elfogadják, felnőttként is úgy érezheti, a szeretetért teljesíteni kell. Folyamatos megerősítést keres, és sosem érzi, hogy elég.
Mit lehet tenni?
- Vedd észre a mintát. Már az is sokat számít, ha felismered, hogy egy reakciód honnan ered.
- Gyakorold a kis nemeket. Egy apró kérés visszautasítása is edzi a határok meghúzását.
- Engedd meg magadnak a pihenést úgy, mint egy beütemezett feladatot, bűntudat nélkül.
- Beszélj róla. Egy megbízható baráttal, vagy ha a terhek nagyok, szakemberrel. Sokan meglepődnek, mennyien élnek át hasonlót.
- Nem kell szakítanod a hiteddel. Sokan felnőttként találnak rá egy szelídebb, a saját értékeikhez illő vallásgyakorlásra.
Forrás: Index.hr






