Nálunk tavaly júniusban telt be a pohár, amikor egyetlen esős éjszaka alatt a meztelencsigák konkrétan lelegelték a frissen ültetett salátáimat. Aki kertészkedik, tudja, milyen dühítő érzés a nyálkás nyomokat nézni a lerágott csonkokon. Próbáltam én is mindent, de rájöttem, hogy nem a méreg a megoldás, hanem az, ha okosan „berendezzük” az utat előlük. Vannak olyan növények és trükkök, amikkel el lehet érni, hogy inkább a szomszédba költözzenek át.
A konyhakerted illata legyen az ellenségük
Érdekes, de a csigák is válogatósak. Imádják a lédús leveleket, de van pár fűszernövény, aminek már a szagától is kifordulnak a világból. Én azóta tudatosan ültetek „védősávokat” a kényesebb zöldségek köré.
A fokhagyma például alapdarab: nemcsak mi szeretjük, de a csigák gyűlölik. Ugyanez a helyzet a zsályával, a kakukkfűvel és a majoránnával is. Ha ezeket a fűszereket elszórod a veteményes szélén vagy a sorok között, egyfajta láthatatlan sorompót húzol fel. A hagymafélék is remekül működnek: minél erősebb az illat, annál biztosabb, hogy messziről elkerülik a parcellát.
Tojáshéj: a csigák szögesdrótja
Ez a kedvenc filléres trükköm, mert nálunk a konyhában amúgy is sok tojáshéj marad. Sose dobom ki! Összetöröm apróra (de ne porrá, maradjanak élesek a szélek), és körbeszórom vele a legféltettebb növényeim tövét.
A meztelencsiga teste puha és érzékeny, neki egy sávnyi éles tojáshéjon átcsúszni olyan, mintha mi üvegszilánkokon próbálnánk mezítláb járni. Inkább megfordulnak és keresnek valami könnyebb célpontot. Emellett a földnek is jót tesz, ahogy lassan lebomlik benne a kalcium.
Narancshéj-csapda: a svédasztal, ami csapdába ejt
Ha már nagy a baj, és benn vannak a kertben, akkor jön a „csali”. A csigák imádják az édes, puha gyümölcsöket. Én félbevágott narancs- vagy grapefruit-héjakat szoktam kihelyezni a földre, mélyedéssel lefelé.
Reggelre garantáltan tele lesznek: a csigák bemásznak alájuk a hűvösbe és a finom falatok reményében. Ilyenkor csak össze kell szedni a héjakat a „vendégekkel” együtt, és elvinni őket messzire a kerttől. Ugyanígy működik a nyers krumpli- vagy répaszelet is: ezekkel oda tudod vonzani őket egy helyre, így nem a palántáidat rágják szét.
Miért nem elég csak legyinteni rájuk?
Sokan gondolják, hogy „á, csak pár levél, majd visszanő”. A baj az, hogy a csigák rágása után maradt sebeken keresztül a növény sokkal könnyebben kap el gombás fertőzéseket vagy baktériumokat. Egy összerágott levél olyan, mint egy nyílt seb, amin keresztül a betegségek azonnal bejutnak a növény keringésébe. Érdemes tehát védekezni, mert a csigák nemcsak esznek, de maguk után hagyják a pusztulást is.



