Régebben azt hittem, a vakondtúrás csak egy kis esztétikai hiba a gyepen, amíg meg nem tudtam, hogy egyetlen ilyen kis jószág képes naponta 15 méternyi járatot fúrni. Ez nem vicc: mire feleszmélsz, a komplett kerted alatt egy kész autópálya-hálózat húzódik, a felszínen meg csak a kupacokat kerülgetheted. Persze dühítő, amikor a gondosan ápolt pázsit úgy néz ki, mint egy aknamező, de mielőtt bárki drasztikus eszközökhöz nyúlna, ne felejtsük el: a vakond védett, és hasznos is, mert megeszi a kártevőket. A cél tehát nem a háború, hanem egy udvarias, de határozott „kilakoltatás”.
Miért a szaglásuk a gyenge pontjuk?
A vakond gyakorlatilag vak, cserébe az orra olyan, mint egy precíziós műszer. Olyan szagokat is megérez a föld alatt, amiket mi el sem tudunk képzelni. Ez a legnagyobb szerencsénk, mert pont ezt az érzékenységet tudjuk ellene fordítani. Ha a járataiban olyan bűz terjeng, ami számára elviselhetetlen, egyszerűen fogja a sátorfáját és átköltözik a szomszédba (vagy a közeli mezőre).
A természetes riasztás egyik legszebb módja, ha olyan növényeket ültetsz a kert szélére vagy a kritikus pontokra, amiknek az illatát gyűlöli. Én ezeket szoktam javasolni, mert még jól is mutatnak:
- Nagy sárga nárciszok: Tavasszal gyönyörűek, a vakond meg ki nem állhatja a hagymájuk szagát.
- Büdöske (Aksamietnica): Nem véletlen a neve, jellegzetes illata távol tartja a hívatlan vendégeket.
- Fokhagyma és bazsalikom: A konyhában imádjuk, a föld alatt viszont igazi „gázszámba” megy.
- Bodzaágak: Ha van a közelben bodza, a leveleiből és ágaiból készített főzet is csodákra képes.
A “fodrász” trükk: kutya- és emberszőr
Ez elsőre bizarrul hangzik, de működik. A vakond ösztönösen fél a ragadozóktól. Ha a túrásba belenyomsz egy-egy gombóc kutyaszőrt, macskaszőrt, vagy akár a hajkeféből kiszedett emberi hajat, a kis ásógép azt fogja hinni, hogy egy ellenség tanyázik a járatában. Érezni fogja a „veszély” szagát, és inkább odébbáll, mert nem akar kockáztatni egy találkozást.
Az ecetes módszer: az olcsó és gyors “bűzbomba”
Ha nincs kedved ültetgetni vagy a kutyát fésülni, ott van a leghatékonyabb házi fegyver: az ecet. Szinte minden spájzban ott van, fillérekbe kerül, és a vakond számára olyan, mintha egy parfümgyár robbant volna fel mellette.
Így csináld okosan:
- Keverj össze ecetet és vizet 1:10 arányban (tehát egy deci ecethez menjen egy liter víz).
- Válaszd ki az egyik friss túrást, óvatosan nyisd meg az útját, és öntsd bele a keveréket.
- Ezután temesd vissza a lyukat.
Nagyon fontos szabály: Soha ne öntsd le az összes túrást egyszerre! Hagyd meg neki a menekülési útvonalat. Ha minden kijáratot lezársz a bűzzel, szegény állat pánikba esik és még több járatot fúr, hogy levegőhöz jusson. Haladj naponta csak egy-egy túrással, így szépen lassan „kiterelheted” a kert végébe, majd azon is túlra.
Végszó a türelemről
A vakondűzés nem sprint, hanem maraton. Lehet, hogy elsőre nem adja fel, de ha kitartóan alkalmazod ezeket a szag-trükköket, rá fog jönni, hogy a te kerted nem az a nyugodt lakópark, amire vágyott. Olcsó, vegyszermentes, és nem bántod vele a természetet – szerintem ennél jobb megoldás nem is kell.
