A Magyar Élelmiszerkönyv az élelmiszer-biztonság és a minőségi élelmiszer-előállítás egyik legfontosabb pillére Magyarországon, melynek alapjait 1976-ban fektették le, amelyet dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára a VIII. Húsipari Szakmai Napon, Budapesten adott interjújában közölt.
A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy a szabályozás elsősorban az ipar és a hatóságok számára nyújt technológiai és ellenőrzési támpontokat, viszont ez alól senki sem kivétel, így minden piaci szereplő számára irányadó kell, hogy legyen. Ennek az irányelvnek a célja az, hogy mind a fogyasztók, mind pedig a kereskedők pontosan tisztában legyenek azzal, mit várhatnak el egy-egy terméktől. A Magyar Élelmiszerkönyv ennek megfelelően a minőségi élelmiszer-előállítást és a fogyasztói tudatosság erősítését szeretné egy jobb irányba elmozdítani.
Dr. Felkai Beáta Olga megmutatta, hogy az élelmiszerkönyv három kötetből áll. Ezekben a kötelező előírások mellett irányelveket is tartalmaznak, amelyeket fokozatosan emelnek át a jogszabályi környezetbe.Ezt az előrelépési és szabályozási munkát egy 15 fős, paritásos alapon működő szakbizottság felügyeli. Ebből 6 fő képviseli az ipart, másik 6 fő a minisztériumokat és a hatóságokat, míg 3 fő a tudományos és fogyasztóvédelmi területért felelős. A rendszer működését jelenleg nyolc aktívan résztvevő szakbizottság segíti, többek között a húsipar, a tejipar, az édességipar és a sütőipar területén. Ők azok akik az egyes termékkörökre vonatkozó technológiai részletekért felelősek, valamint a piaci változásokhoz való alkalmazkodás szakmai kereteit biztosítják.
A helyettes államtitkár bejelentette azt is, hogy az elmúlt időszakban jelentős szigorítások mentek végbe. Itt kiemelt példaként hozta fel például, hogy a húskészítményekben sor került az érlelt kolbászoknál a félszáraz és száraz kategória létrehozása, az eddigi piaci gyakorlatnak megfelelően. Ezentúl a kolbásznak is lehet nemespenész bevonata, már nemcsak a szalámiknak. A tejtermékek közül a figyelmet a Trappista sajt szabályozása is megtörtént, aminek a célja az volt, hogy a fogyasztók számára egyértelmű különbség legyen a valódi Trappista sajt és a„Trappista jellegű” utánzatok között, ezzel biztosítva az egységes minőséget a termékcsoporton belül. A sütő- és tésztaiparban új fogalmak bevezetésére is megtörtént, ugyanis megjelent a vadkovász és a friss tojással készült tészta meghatározás is.
Dr. Felkai Beáta Olga kérdésünkre elmondta, hogy , az élelmiszerkönyvi szabályozás mindenképpen fontos lépés, hiszen mindez azért történik, hogy ne lehessen a fogyasztókat megtéveszteni. Pontosan emiatt kiemelt figyelmet kapnak a termékmegnevezések és a valós összetételt feltüntető jelölések. Elmondása alapján, a Magyar Élelmiszerkönyv egy folyamatosan megújuló rendszer, amellyel tisztességes piaci versenyt biztosítanak, valamint a minőségi élelmiszer-előállítás ösztönzésére és a fogyasztók védelmére is nagy hangsúlyt fektetnek. Ezzel biztosítva hosszú távon az erősítését a magyar élelmiszeripar versenyképessének.
