A nyár végére sok kertben már messze nem olyan üde a pázsit, mint tavasszal. A forróság, a szárazság és az intenzív használat megviselheti a füvet, ezért ősszel különösen fontos a megfelelő tápanyag-utánpótlás. A lengyel kertészeti praktikák között gyakran előkerül egy egyszerű anyag, amelyet sokan a gyepre szórnak: ez a fahamu. Csakhogy nem minden kertben tesz jót.
A fahamu elsőre egyszerű hulladéknak tűnhet, pedig megfelelő körülmények között értékes anyag lehet a kertben. Többek között káliumot, kalciumot, magnéziumot és más ásványi anyagokat tartalmazhat.
A káliumnak különösen fontos szerepe van a növények életében. Részt vesz több élettani folyamatban, és megfelelő káliumellátás mellett a növények ellenállóbbak lehetnek bizonyos környezeti stresszhatásokkal szemben.
Ezért találkozhatunk azzal a tanáccsal, hogy ősszel kevés fahamut szórnak a gyepre.
Nem véletlenül ősszel kerül elő a fahamu
A gyep őszi tápanyagigénye eltér a tavaszitól. Tavasszal általában a növekedés beindítása a cél, ezért nagyobb szerepet kaphat a nitrogén. Az ősz közeledtével viszont nem feltétlenül az a jó, ha a fű hirtelen rengeteg friss hajtást növeszt.
Ilyenkor inkább arra törekszünk, hogy megerősödve menjen bele a hidegebb időszakba.
A fahamu káliumtartalma miatt ebből a szempontból érdekes lehet. Emellett a hamu kalciumot is tartalmaz, ezért a talaj kémhatását is képes befolyásolni, és pontosan ezért kell vele óvatosan bánni.
Nem szabad csak úgy vastagon a fűre önteni
A fahamu lúgos kémhatású, így emelheti a talaj pH-értékét.
Ha a kert talaja eleve lúgos, a hamuzással könnyen többet árthatunk, mint használunk. Túl nagy mennyiségben egyes tápanyagok felvételét is kedvezőtlenül befolyásolhatja.
Ezért az ideális megoldás az, ha először tudjuk, milyen a talajunk pH-ja. Savanyúbb talajnál indokoltabb lehet a fahamu használata, míg semleges vagy lúgos talaj esetén sokszor nincs rá szükség.
Ha használjuk, csak vékonyan és egyenletesen érdemes kijuttatni, nem pedig kupacokban a fűre borítani.
A cikk folytatódik, a hirdetés alatt lapozhatsz!
