Gyakran előfordul, hogy nagyobb mennyiséget vásárlunk krumpliból, mint amennyire szükségünk lenne, mert mondjuk éppen akciós. Ám a következő főzés előtt apró csírakezdeményeket veszünk észre a zöldségen és nem tudjuk, hogy mi a teendő ilyenkor vele? Megehető-e a burgonya?
Tartalom (2 rész)
A burgonya egy ősrégi tápláló és sokoldalúan felhasználható zöldség, melynek fogyasztása rengeteg egészségügyi előnnyel jár: rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, azonban elvétve toxinokat is tartalmaznak. Bár a legtöbb burgonya teljesen biztonságosan ehető, ha viszont ezek a toxinok felhalmozódnak benne, az elfogyasztása után megbetegedhetünk tőle. Éppen ezért fontos odafigyelni arra, hogyan tároljuk őket, és mutatjuk is, mit mondanak a szakértők:
Ha ezt látod a krumplin, semmiképp ne edd meg
Sokan úgy gondolják, hogy ha kicsírázik a burgonya az azt jelenti, hogy mérgező. Ez azonban egyáltalán nincs így. A meleg és a fény nagyban hozzájárul a csírák növekedéséhez, ezért fontos, hogy a burgonyát ha tehetjük sötét és hűvös helyen tároljuk.
Az is jó megoldás lehet, hogy időnként válogassuk át a burgonyát, és szedjük le róla a növekedésnek indult csírákat. A rohadásnak indult burgonyát pedig azonnal távolítsuk el az egészségesek közül. A kicsírázott burgonya biztonsággal fogyasztható, de a csírákat el kell távolítani, mert a csírák a szolanin nevű toxikus anyagot rejtik magukban, és az fejfájást, hányást és egyéb, emésztési tüneteket okozhat. Ha pedig a hámozás közben a héj alatt zöld a gumót látunk, akkor addig kell hámozni, amíg az összes zöld részt el nem távolítottuk róla.
A burgonyában természetes módon megtalálhatóak bizonyos glikoalkaloidok, a szolanin és a chakonin, amelyek számos más táplálékban is előfordulnak , például a padlizsánban és a paradicsomban is fellelhetjük őket. Ezek az anyagok kis mennyiségben még bizonyos egészségügyi előnyökkel is járhatnak, nagyobb adag elfogyasztásával viszont már mérgezőek lehetnek számunkra.
A burgonya csírázása azt jelenti, hogy a zöldség glikoalkaloid-tartalma is növekedésnek indult, erre utal a zöldülés és a kesernyés íz is. Bár a szakértők azt javasolják, ha valaki biztosra szeretne menni, jobban teszi, ha már nem használja fel a zöldülésnek és csírázásnak indult burgonyát. Viszont, ha ezeket a részeket és az egész csírát valamint az összes zöldfelületet teljes mértékig eltávolítjuk, biztonsággal fogyasztható a zöldség.
Ha a burgonya legnagyobb része érintett és puhának tűnik valamint a héja is erősen ráncos, akkor érdemeseb megválni tőle, így dobjuk ki azt. A mérgezés tünetei a szervezetbe bejutott glikoalkaloid mennyiségének függvényében alakulnak. A panasz hányinger, hasmenés és hasfájdalom, de nagyobb mennyiség elfogyasztásánál szapora pulzus, láz, fejfájás és zavartság jelentkezhet. Az ilyen tünetekre az étkezést követő néhány órában, általában egy napon belül lehet számítani.
Hogyan tároljuk a burgonyát, hogy ne csírázzon ki?
Ha nincs sötét és hűvös pincénk ahol tárolhatnánk, akkor érdemes csak annyi burgonyát vásárolnunk, amennyire éppen szükségünk van, így megelőzzük a burgonya romlását. Ha mégis marad felesleg, tároljuk hűvös, sötét helyen, és ügyeljünk arra, hogy ne tartsuk a hagyma mellett, mert az gázokat bocsát ki, és gyorsabban kicsírázhat tőle a krumpli.
Tartsuk tehát a burgonyát hűvös, sötét és jól szellőző helyen, például a kamrában vagy szekrényben, emellett pedig kerüljük a magas hőmérsékletet, tartsuk távol a konyhai készülékektől és biztosítsuk számára , hogy ne legyen közvetlen napfénynek kitéve, mivel az a szolanin felhalmozódását okozza, amitől zölddé válik a héj. A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a burgonyát használat előtt semmiképp ne tegyük hűtőbe vagy fagyasztóba, mert a túlságosan alacsony hőmérséklet hatására a krumpli keményítője cukorrá alakul, ami főzéskor édes ízt eredményez.
