Mit jelentenek a számok a műanyag dobozok alján, és melyiket nem szabad mikróba tenni?

Amikor ebéd után a megmaradt ételt a hűtőbe tesszük, akkor a legtöbben műanyag ételhordó dobozt használnak fel hozzá. Másnap amikor megmelegítjük akkor pedig ebben a tárolóban tesszük be a mikróba. Viszont ez nem a legjobb eljárás, ugyanis nem minden műanyag doboz való mikróba. Ritkán fordítja meg előtte bárki a dobozt, pedig a doboz alján ott van egy apró háromszög, benne egy számmal, alatta néhány betűvel. Ez a szám valójában mást jelöl, méghozzá azt, hogy milyen műanyagból készült.

Az Európai Unióban egy 1997-es bizottsági határozat, az amerikai iparban pedig egy szabvány szerint azt jelöli, milyen műanyagból készült a tárgy. A rendszert a hulladék szétválogatására találták ki, és a határozat szerint a feltüntetése önkéntes. A mikrózhatóságról tehát a szám önmagában nem mond semmit.

Ez is érdekelhetEltűnik a padlón álló vécé a fürdőkből, felújításkor egyre többen ezt teszik a helyére

Mit mutatnak az egyes számok?

A háromszög közepén álló szám és az alatta lévő rövidítés ugyanazt mondja kétféleképpen:

• 1. PET: polietilén-tereftalát, ebből készülnek az ásványvizes és üdítős palackok, az átlátszó gyümölcsös és salátás dobozok;
• 2. HDPE vagy PE-HD: nagy sűrűségű polietilén, tejes és tisztítószeres flakonok, kupakok anyaga;
• 3. PVC: polivinil-klorid, élelmiszeres dobozként ritka, inkább csövekben, padlóburkolatban, ablakkeretben találkozni vele;
• 4. LDPE vagy PE-LD: kis sűrűségű polietilén, a zacskók, fóliák és a puha, nyomható flakonok anyaga;
• 5. PP: polipropilén, a joghurtos poharak, margarinos dobozok és a legtöbb újrahasználható ételtároló doboz ebből készül;
• 6. PS: polisztirol, kemény változatban eldobható poharak és evőeszközök, habosítva a hungarocell és a régi elviteles habdobozok;
• 7. O vagy egyéb: minden más, például polikarbonát, többrétegű csomagolás, bioműanyag, itt a szám alapján semmit nem lehet tudni az anyagról.

Ugyanez a háromszög más számokkal is előfordul: a 20-as és 21-es papírt, a 40-es acélt, a 41-es alumíniumot, a 70-es körüli számok az üveget jelölik. A rendszer tehát nemcsak a műanyagokra vonatkozik, hanem a csomagolások egészére.

Melyik tehető be mikróba?

A mikrózhatóságot két másik jel mutatja meg. Az egyik a mikrohullámú sütőt ábrázoló kis ikon, néha hullámos vonalakkal, a másik a „mikrohullámú sütőben használható” felirat valamelyik nyelven. Ha egyik sincs a dobozon, akkor a gyártó nem vállalta, hogy a doboz bírja a melegítést. A pohár és villa rajza is gyakori, ez viszont csak annyit jelent, hogy az anyag élelmiszerrel érintkezhet, a melegítésről nem mond semmit.

A számokból azért lehet következtetni. Ha egy dobozon mikrózható jel van, az szinte mindig 5-ös, vagyis polipropilén, mert ez jól bírja a melegítést, ezért ebből gyártják a mikrózható dobozok többségét. A mikrózható jel nélküli 5-ös joghurtos pohár viszont nem ugyanaz, mint egy kifejezetten melegítésre gyártott tároló: vékonyabb, és nem erre tervezték.

A legkevésbé a 6-os számú polisztirol való a mikróba, főleg habosított formában. Ez a hő hatására meglágyul, eldeformálódik, és a régi elviteles habdobozok is ebből készültek. Magyarországon az ilyen, habosított polisztirolból készült elviteles ételtartók forgalmazását 2021 júliusától véglegesen betiltották, de a háztartásokban és a fagyasztókban még sok helyen megtalálhatóak. Ezeketől javasolt a lehető legrövidebb úton megszabadulni. Az 1-es PET palackot és dobozt szintén hideg italra, hideg ételre tervezték, a 3-as PVC-nek pedig a konyhában sincs keresnivalója.

A műanyag dobozok nem csak a mikróban viselkednek meglepően: arról is írtunk már, hogy az alufólia melyik oldala kerüljön az ételre, és miért mindegy ez szinte mindig.

Mennyi a műanyag dobozok élettartama?

Egy dél-koreai kutatás szerint az egyszer használatos ételdobozokból adagonként átlagosan közel 30 mikroműanyag-részecske került a tesztfolyadékba, a legtöbb egy eldobható, polipropilén leveses dobozból, míg a többször használható edényekből csak egy-két darab. A kutatók azt is jelezték, hogy a műanyag öregedése, karcolódása, a magas hő és a mikrós melegítés idővel a tartós dobozokból is növeli a kioldódást, így nem javasolt sokáig használni ezeket sem.

Kapcsolódó cikkek

Háztartási tippekA hűtő zöldségfiókján van egy kis csúszka, a legtöbben nem tudják, mire valóHáztartási tippekAlig 5000 forintért árulja az Aldi ezt a karácsonyi díszt, pedig több mint 2 méter magasHáztartási tippekEzért lesz ragacsos idővel a műanyag konyhai eszköz, és így jön le rólaHáztartási tippekAz emberek elkezdték leszerelni a radiátorokat, és inkább egy olyan megoldást használnak, ami jóval kevesebbet fogyasztHáztartási tippekKimegy a divatból a tévéfal a nappaliban, egyre többen ezt választják helyetteHáztartási tippekEnnyi áramot visz el egy szárítógépes program, és ennyibe kerül

Ki kell mindenképp kidobni:

• a fénytelenné vált, mélyen karcos, megvetemedett vagy tartósan elszíneződött dobozt ne használd tovább ételre, legfeljebb csavaroknak, zsinórnak;
• zsíros, olajos ételt inkább üveg- vagy porcelántálban melegíts, mert a zsír a mikróban jóval forróbbra melegszik, mint a víz, a paradicsomos szósz pedig tartósan elszínezi a műanyagot;
• az elviteles dobozokat, joghurtos poharakat ne használd újra melegítésre, akkor sem, ha 5-ös szám áll az alján;
• a tetőt melegítés előtt vedd le, vagy csak lazán tedd rá, mert a gőz a tetőt is deformálja.

Az ételtárolásban nem csak a doboz anyaga számít. A kenyér például hűtőben egészen máshogy viselkedik, mint ahogy várnánk, erről egy kísérletet is bemutattunk, a sajtnak pedig a fólia sem tesz jót.

Mit jelent a szám a szelektív gyűjtésnél?

A számnak eredetileg itt van a legnagyobb szerepe. A hvg.hu összefoglalója szerint az 1-es, 2-es, 4-es és 5-ös jelölésű műanyagok jól újrahasznosíthatók, ha elöblítve kerülnek a szelektív gyűjtőbe. A többrétegű, 7-es csomagolás és a szennyezett habdoboz viszont többnyire a vegyes hulladékba való. Hogy egy konkrét csomagolás hova kerüljön, azt a lakóhely szerinti hulladékszállító szabályai döntik el, ezért a bizonytalan esetekben azt a tájékoztatót nézd meg. A gyümölcsös dobozoknál erre külön is kitértünk, amikor azt néztük meg, hogy újrahasznosítható-e a bogyós gyümölcsök doboza.

Források: EUR-Lex: 97/129/EK bizottsági határozat a csomagolóanyagok azonosítási rendszeréről, HVG: Forró sütő, olajos öntet, éles kés: alternatív ételtartókat teszteltünk (2021), Economx: mikroműanyag az egyszer használatos ételdobozokból, HVG: Mennyi ideig használhatjuk a műanyag ételes dobozokat? (2025)