Görögországban évszázadok óta alkalmaznak egy egyszerű módszert a perzselő nyári hőség ellen. A vakítóan fehér házak nem csupán a mediterrán táj jellegzetességei: a világos falak jelentősen kevésbé forrósodhatnak fel a napsütésben. A módszer néhány elemét pedig itthon is érdemes ellesni.
Aki járt már Santorinin, Mykonoson vagy más görög szigeten, biztosan emlékszik a fehérre meszelt házakra, a kék zsalugáterekre és a szűk utcákra. Első pillantásra mindez egyszerűen a görög építészet sajátos stílusának tűnhet, valójában azonban gyakorlati szerepe is van.
A mediterrán térségben régóta komoly problémát jelent a nyári hőség, ezért az épületeket hagyományosan úgy alakították ki, hogy azok lehetőleg minél kevésbé melegedjenek fel napközben. Ebben pedig a falak színe is szerepet játszik.
Ezért működnek a fehér falak
A magyarázat alapja egyszerű fizika. A világos felületek a napsugárzás nagyobb részét visszaverik, míg a sötét felületek több energiát nyelnek el, ezért erősebben felmelegszenek.
Mat Santamouris, az ausztrál University of New South Wales professzora szerint a fehérre festett falak felületi hőmérséklete erős napsütésben akár 15-20 Celsius-fokkal is alacsonyabb lehet, mint a sötétebb felületeké.
Fontos azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy egy fehérre festett ház belsejében automatikusan 20 fokkal csökken a hőmérséklet. A különbség elsősorban a napsütésnek kitett felület hőmérsékletére vonatkozik.
Ennek ellenére a hatás nem elhanyagolható. Ha a külső fal kevésbé forrósodik át, kevesebb hő jut az épület szerkezetébe, így a belső helyiségek felmelegedése is lassabb lehet.
Nemcsak a fehér festék a görögök titka
A hagyományos görög házaknál a fehér homlokzat csak egy része a természetes hővédelemnek.
A vastag kőfalak jelentős hőtároló tömeggel rendelkeznek. Lassan melegszenek fel, így napközben képesek késleltetni a külső hőség bejutását. A megfelelően kialakított épület ezért még akkor is viszonylag kellemes maradhat, amikor odakint már órák óta tombol a forróság.
A görög szigeteken emellett több más építészeti megoldást is alkalmaztak:
- kisebb ablakokat alakítottak ki,
- külső zsalugáterekkel árnyékoltak,
- vastag falakat építettek,
- világos homlokzatokat használtak,
- a házak közötti szűk utcákkal árnyékosabb területeket hoztak létre.
A módszerek közös célja, hogy a napsugárzásból származó hőt lehetőleg még azelőtt megállítsák, hogy az bejutna az épületbe.
A szűk görög utcáknak is megvan a maguk szerepe
A görög szigetek kacskaringós, keskeny utcái sem feltétlenül csak a rendelkezésre álló hely miatt alakultak így.
A szorosan egymás mellé épített házak napközben részben árnyékolják egymást, miközben az utcák bizonyos kialakítás mellett a légmozgást is segíthetik. Ez egészen más környezetet teremt, mint egy hatalmas, árnyékolás nélküli aszfaltozott vagy betonozott tér.
A növényzet, az árnyék és a világos felületek együttesen tovább mérsékelhetik a közvetlen napsugárzás hatását.
Magyarországon is működhet a fehér fal?
A mediterrán módszert nem lehet változtatás nélkül átültetni egy átlagos magyar családi házra.
A modern épületeknél ugyanis a megfelelő hőszigetelés sokkal fontosabb tényező. Egy korszerűen szigetelt fal esetében a homlokzat színének változtatása jóval kisebb hatással lehet a szoba hőmérsékletére, mint egy hagyományos, vastag kőfalú görög háznál.
Ezért nem érdemes arra számítani, hogy egy sötétebb homlokzat egyszerű fehérre festése kiváltja a légkondicionálót.
A görög módszer alapelve viszont nálunk is használható: ne akkor próbáljuk lehűteni a lakást, amikor már felforrósodott, hanem akadályozzuk meg, hogy a hő egyáltalán bejusson.
Az ablakoknál lehet a legnagyobb különbséget elérni
Nyáron az egyik legfontosabb feladat az ablakokon keresztül érkező közvetlen napsugárzás csökkentése. Különösen a déli és nyugati fekvésű, nagy üvegfelületek tudják gyorsan felmelegíteni a helyiségeket.
Ebben a külső árnyékolás általában hatékonyabb megoldás, mint amikor már a szobán belül próbáljuk függönnyel megállítani a napsugarakat.
Redőny, zsalugáter, külső árnyékoló vagy megfelelően kialakított napellenző segítségével a napsugárzás jelentős részét még az üveg előtt lehet feltartóztatni.
Napközben ezért érdemes lezárni vagy árnyékolni azokat az ablakokat, amelyeket közvetlenül ér a nap.
A szellőztetés időpontja sem mindegy
A forró nyári napokon gyakori hiba, hogy egész nap nyitva hagyjuk az ablakokat. Ha azonban odakint 34-35 fok van, bent pedig például 27-28 fok, ezzel folyamatosan melegebb levegőt engedhetünk a lakásba.
Sokkal jobb megoldás lehet a kora reggeli és késő esti intenzív szellőztetés, amikor a külső hőmérséklet már alacsonyabb a bentinél.
Ha lehetséges, érdemes kereszthuzatot kialakítani, majd amikor a külső levegő ismét melegedni kezd, bezárni az ablakokat és használni az árnyékolókat.
A tető színe is számíthat
Nemcsak a falakat éri erős napsugárzás. A tető órákon keresztül közvetlenül ki van téve a napnak, ezért különösen nagy hőterhelést kaphat.
Ezért világszerte foglalkoznak az úgynevezett „cool roof”, vagyis hűvös tető megoldásokkal. Ezeknél világosabb vagy nagyobb napfény-visszaverő képességű felületekkel próbálják mérsékelni a tetőszerkezet felmelegedését.
Egy rosszul szigetelt épületnél ennek érezhetőbb jelentősége lehet, míg megfelelő tetőszigetelés esetén ismét maga a szigetelés jelenti az elsődleges védelmet.
Egy érdekes történelmi oka is van a görög fehér házaknak
A görög szigetek fehér házainak kialakulása mögött nem kizárólag a hőség elleni védekezés áll. A meszeléshez hagyományosan használt mész könnyen hozzáférhető és praktikus építőanyag volt, miközben a világos felület a napsütés visszaverésében is előnyösnek bizonyult.
Idővel a vakítóan fehér falak annyira összeforrtak a Kükládok látványával, hogy ma már Santorini és Mykonos egyik legismertebb jellegzetességének számítanak.
A görög házak tehát fontos leckét adhatnak a modern otthonok számára is. A leghatékonyabb nyári védekezés egyik kulcsa nem feltétlenül az, hogy minél több energiával hűtsük a már felmelegedett lakást, hanem hogy árnyékolással, megfelelő szellőztetéssel és jó szigeteléssel eleve minél kevesebb hőt engedjünk be.
via ruhr24
