Az Európai Unió által hozott döntés sok település számára milliós nagyságrendű többletkiadást. Ugyanis az új épületenergetikai irányelv szerint Magyarországon több mint kétmillió lakóingatlan a legrosszabb hatékonysági kategóriába tartozik energetikai szempontból. Ezeknek az épületeknek a legtöbbje vidéki családi ház, amelyek tulajdonosai az uniós elvárások és a magas rezsiköltségek szorítása miatt kénytelenek lesznek megbirkózni a korszerűsítéssel és annak költségével.
Tartalom (2 rész)
A hazai lakóépület-állomány 47 százaléka a legkorszerűtlenebb, ugyanis csak H vagy I energetikai besorolással rendelkeznek. Ezeknek az ingatlanoknak a 80 százaléka falvakban és kisvárosokban található, és szinte kivétel nélkül családi házak.
A statisztikákból kiderült az is, hogy minél kisebb egy település, annál rosszabb az épületek állapota. Míg a fővárosban és a megyeszékhelyeken a lakások kevesebb mint negyede esik a legrosszabb kategóriába, a kisebb városokban ez az arány 53, a községekben pedig 76 százalék. A probléma a vidéki családi házak szerkezetében van, ahol a fűtött alapterülethez képest kiemelkedően nagy a kihűlni képes felület.
Az energetikai probléma a fűtési módok esetében is meglátszik, ugyanis a fával fűtött otthonok 89 százaléka a legrosszabb kategóriába fér csak bele, ami többnyire a szigetelés nélküli falak és a kiszuperált kazánok használata miatt ilyen magas. Viszont a falusi, gázzal fűtött családi házak több mint 70 százaléka is H vagy I besorolású. Emiatt a kistelepüléseken sajnos mindennek a cseréjére szükség van, beleértve az ablakokat, ajtókat és a házak külső szigetelését is meg kell oldani.
Magasak a közüzemi számlák
A rossz energiahatékonyság azt eredményezi, hogy ezekben az otthonokban sajnos a legtöbb esetben igen magas közüzemi számlák érkeznek. A felmérések szerint a legrosszabb állapotú családi házakban lakók sokkal hamarabb halmoznak fel közüzemi elmaradást, és rengeteg problémát okoz számukra, hogy megfelelően melegen tartsák az otthonukat. A vizsgálatokban arra is fény derült, hogy sok esetben a látszólag alacsony számla a fűtéssel való spórolás miatt lett kevesebb ezekben az otthonokban.
Budapesten ennél sokkal jobb a helyzet, itt ezeknek a lakásoknak a száma nagyjából 220 ezer. Ezek döntően régi, nem panelépítésű társasházak. A panellakások itt nem a legrosszabb kategóriába esnek, azonban a korszerűsítésükre más szempontok miatt van szükség. A fővárosi támogatások elosztását nehezíti, hogy egyazon épületben élnek tehetős és szociálisan sérülékeny háztartások, ami megnehezíti ezeknek a problémáknak a megoldását. Külön problémát vetnek fel ezenkívül a papíron üresen álló ingatlanok, ezekből ugyanis országosan mintegy 281 ezer, rossz besorolású lakás szerepel lakatlanként a nyilvántartásban.
Támogatásra van szükségük
Az Európai Unió épületek energetikai teljesítményéről szóló irányelve (EPBD) előírja, hogy a tagállamok a legrosszabb állapotú 43 százalék felújítását mindenképp kötelesek előtérbe helyezni. Ehhez meg kell találni a leghatékonyabb megoldást, amit a kombinált modellek jelentenek, hiszen ezek egyszerre veszik figyelembe az épület állapotát, a településtípust, a fűtést és a családok szociális helyzetét. A sikeres végrehajtáshoz mindenképpen szükséges a helyi önkormányzatok bevonása, hiszen a településvezetők ismerik leginkább a helyi viszonyokat. Megfelelő állami és uniós forrásokkal, valamint a rászorulók pontos azonosításával és egyablakos tanácsadással az önkormányzatok a hazai felújítások kulcsszereplőivé válhatnak.
Emellett a rendkívüli hőség ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy az épületek, így a családi házak megfelelő hőszigetelése nemcsak télen, hanem nyáron is nagy szükség van. A jól leszigetelt falak jóval lassabban melegszenek át, így könnyebben tartható a kellemes beltéri hőmérséklet.
