Az otthonunkban fellelhető állapotok sok pszichológus szerint sokat elárulhat a szokásainkról és arról, hogyan végezzük el a mindennapi feladatokat. Van, akinek teljesen természetes, hogy mindig rend van otthon, míg mások egyáltalán nem foglalkoznak az őket körülvevő káosszal. A ruhák a széken egymáson, a tárgyak szanaszét hevernek az íróasztalon, és egy idő után már mindenhol kupi és rendetlenség van.
A rendetlen szoba azonban nem feltétlenül lustaságot vagy a takarítás iránti érdektelenséget jelent. A pszichológusok szerint ugyanis az, ahogyan a környezetünket fenntartjuk, összefügghet a napi rutinjainkkal és azzal, mennyire vagyunk képesek rendszert vinni a hétköznapjainkba.
A rendetlenség összefügghet a napi rutinokkal
A pszichológusok szerint azoknál, akik körül rendszeresen nagy rendetlenség található, gyakran megfigyelhető, hogy nehezebben tartanak fenn következetes szokásokat és egységes rendszert a mindennapokban.
Jordan Peterson kanadai pszichológus korábban szintén hangsúlyozta a rendrakás szerepét abban, hogy az ember valamivel nagyobb rendezettséget teremtsen a saját életében. Egyetlen kabát a széken vagy egy táska az ajtó mellett természetesen még nem ad okot az aggodalomra, ez természetes mindenkinél.
Az már inkább ad okot az aggodalomra, ha a rendetlenség újra és újra visszatér, és valakinek tartósan nehézséget okoz kialakítani egy működő rendszert a rend megteremtéséhez és a tisztaság fenntartásához.
A hálószoba is árulkodó
A pszichológusok kutatásai szerint például egy hálószoba bizonyos mértékig tükrözni tudja a tulajdonosa személyiségét. A nagyon rendezett, jól szervezett környezetet többek között magasabb lelkiismeretességgel szokták összefüggésbe hozni. Ez a személyiségjegy gyakran jelenik meg pontosságban, rendszeretetben és a fenntarthatóbb, stabilabb életvitelben. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a rendetlenség szükségszerűen negatív dolog lenne.
A rendetlenség, mint előny
Kathleen Vohs pszichológus kutatásai egyértelmű utalást tesznek arra, hogy a rendezetlen környezet bizonyos helyzetekben képes elősegíteni a kreatívabb és szokatlanabb gondolkodást.
Kísérleteiben ugyanis a rendetlen környezetben dolgozó résztvevők hajlamosabbak voltak eredetibb ötletekkel előállni, míg a rendezett környezetben lévők gyakrabban választottak hagyományos megoldásokat. Ebből levonva a következtetéseket kijelenthető, hogy a rend és a rendetlenség nem feltétlenül egyszerűen jó, vagy rossz tulajdonságként értelmezhető.
A hirtelen megjelenő rendetlenségre mindenképp oda kell figyelni
Kendra Cherry pszichológiai szakíró szerint különösen akkor kell nagyon odafigyelni valakire, ha a viselkedése jelentősen eltér attól amit korábban megszoktunk tőle. Amennyiben egy pedáns, mindig rendezett ember hirtelen már az egyszerű hétköznapi feladatokat sem tudja átlátni vagy elvégezni, annak hátterében akár fokozott stressz vagy lelki nehézségek is állhatnak. Egy rendetlen szoba önmagában természetesen nem alkalmas arra, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le valaki mentális állapotáról.
A rendetlenségből nem vonható le, egy végleges konzekvencia
Egy rendetlen környezet mögött sok minden állhat, ami lehet egyszerű időhiány, fáradtság, kreatív munkafolyamat, vagy egy átmeneti stresszhelyzet. De lehet egyszerűen csak az is, hogy valaki kevésbé tartja fontosnak a folyamatos rend fenntartását.
Ha azonban a rendetlenség állandóan visszatér, az összefügghet azzal, hogy az illető mennyire könnyen vagy nehezen tud következetes napi rutint, rendszert és struktúrát fenntartani. A pszichológiai kutatások alapján tehát nem maga a rendetlenség a legérdekesebb, hanem az, hogy milyen szokások és élethelyzetek húzódnak meg ennek hátterében.
