Egyre több jel mutat arra, hogy a 2026/2027-es tél időjárását egy rendkívül erős El Niño is befolyásolhatja. Az Egyenlítő környéki Csendes-óceán középső és keleti részén zajló felmelegedés már most jelentős, és a legfrissebb előrejelzések szerint a jelenség az ősz végére, illetve a tél elejére tovább erősödhet.
Az eredeti horvát cikk szerint akár a történelem egyik legerősebb El Niñója is kialakulhat. Ez elsőre túlzónak tűnhet, ám a NOAA szeptember 10-én kiadott hivatalos előrejelzése valóban rendkívül erős esemény lehetőségével számol: több mint 90 százalékos esélyt adnak arra, hogy 2026 őszén és a 2026/2027-es télen nagyon erős El Niño legyen. A NOAA szerint ráadásul 75 százalék az esélye annak, hogy az október–decemberi időszakban a jelenség erőssége meghaladja az 1950 óta megfigyelt korábbi El Niño-eseményekét.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy már most meg lehetne mondani, milyen lesz a tél Európa egyes országaiban. Az El Niño hatása Európában jóval összetettebb, mint például Észak-Amerika bizonyos területein.
Mi történik most a Csendes-óceánon?
Az El Niño kialakulásakor a trópusi Csendes-óceán középső és keleti területeinek felszíni vize a szokásosnál melegebbé válik. Ez nem egyszerűen egy helyi tengervíz-hőmérsékleti érdekesség: a hatalmas óceáni terület felmelegedése megváltoztathatja a légköri cirkulációt, és ezen keresztül a világ egymástól távoli területeinek időjárását is befolyásolhatja.
A NOAA szeptemberi adatai alapján az El Niño az elmúlt hónapban tovább erősödött. A Niño 3.4 térségben augusztusban +1,8 Celsius-fokos eltérést mértek, míg a Csendes-óceán keletebbi részein ennél lényegesen nagyobb pozitív eltérések is kialakultak.
A jelenlegi előrejelzés szerint az El Niño az év végéig tovább erősödhet, majd a tél folyamán fokozatosan gyengülhet.
Az egyik legerősebb El Niño is lehet belőle
A NOAA friss prognózisa azért különösen érdekes, mert nem egyszerűen egy erős El Niñóval számol.
A 2026 szeptemberében kiadott valószínűségi előrejelzés szerint az október–decemberi időszakra a középérték körülbelül +2,67 Celsius-fokos RONI-eltérést jelez. A hivatalos amerikai előrejelzés szerint 75 százalék az esélye annak, hogy ebben a három hónapos időszakban az érték eléri vagy meghaladja a +2,5 fokot.
Ha ez bekövetkezik, történelmileg is kiemelkedő El Niño-eseményről beszélhetünk.
Fontos ugyanakkor, hogy egy rendkívül erős El Niño sem jelenti automatikusan azt, hogy mindenhol a „tankönyvi” időjárási következmények jelentkeznek. Maga a NOAA is hangsúlyozza: az erősebb El Niño növelheti bizonyos időjárási hatások valószínűségét, de nem garantálja azokat.
Mit jelenthet mindez Európa számára?
Itt válik bizonytalanabbá a történet.
Észak-Amerikával ellentétben Európa téli időjárását nem lehet egyszerűen az El Niño erősségéből levezetni. Az Atlanti-óceán légköri folyamatai, a futóáramlás helyzete, az észak-atlanti oszcilláció, a magas- és alacsony nyomású rendszerek elhelyezkedése, valamint számos más tényező együttesen határozza meg, hogy egy adott télen honnan érkeznek a légtömegek.
Az eredeti előrejelzésben ismertetett szezonális modellek ennek ellenére Európa jelentős részén az átlagosnál gyengébb havas szezonnal számolnak.
Ez különösen a síkvidéki és alacsonyabban fekvő területeken lehet feltűnő, ahol az enyhébb atlanti levegő miatt sokszor egyszerűen túl magas lehet a hőmérséklet a tartós havazáshoz.
Az Alpokban egészen más lehet a helyzet
A hegyvidékek természetesen külön kategóriát jelentenek.
Az ECMWF-re épülő elemzés szerint az Alpok magasabb részein jóval kedvezőbbek lehetnek a természetes hó kialakulásának feltételei, mint Európa síkvidékein. Különösen 1800–2000 méter fölött lehet nagyobb esély arra, hogy a csapadék hó formájában érkezzen és tartósabban meg is maradjon.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden alpesi síterepen kiváló szezon következik. Már néhány száz méteres szintkülönbség is sokat számíthat: ami 2000 méteren havazás, az egy alacsonyabban fekvő völgyben könnyen eső lehet.
Decemberben sok helyen kevés hó jöhet
A bemutatott ECMWF-előrejelzés szerint decemberben Európa legtöbb alacsonyabban fekvő területén az átlagosnál kevesebb hó lehet.
Ennek hátterében a nyugatias, illetve délnyugatias légáramlás állhat. Ilyenkor az Atlanti-óceán felől ugyan érkezhet nedvesség és csapadék, de a levegő gyakran túl enyhe ahhoz, hogy síkvidéken tartós havazás alakuljon ki.
Az északi területeken és az Alpok magasabb részein ugyanakkor kedvezőbb lehet a helyzet.
Január hozhat némi változást
Az ismertetett modell alapján januárban sem változna gyökeresen az európai időjárási alaphelyzet. Délebbre továbbra is magasabb légnyomás, nyugat felől pedig enyhébb légtömegek érkezése lehet jellemző.
Van azonban egy érdekes jelzés: Közép-Európa keleti részének bizonyos területein a modell valamivel kedvezőbb havas anomáliát mutat.
Ezt Magyarország szempontjából is érdekes figyelni, de ebből szeptemberben még semmiképpen sem következik, hogy nálunk havas január várható. A szezonális modellek nem konkrét havazásokat jeleznek előre, hanem több hónap átlagos viszonyaihoz képest mutatnak valószínű eltéréseket.
Február sem feltétlenül lesz havas Európa nagy részén
Bár február hagyományosan még bőven téli hónap, az ismertetett előrejelzés Európa középső, nyugati és déli részén ekkor is jelentősebb hóhiány lehetőségét mutatja.
Az északi és északkeleti területeken ezzel szemben nagyobb esély maradhat az átlagoshoz közeli vagy azt meghaladó havazásra.
Itt azonban különösen fontos egy gyakori félreértést tisztázni.
Az „átlagosnál kevesebb hó” nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem fog havazni.
Egy összességében enyhe, hószegény télbe is beleférhet néhány napos erős hidegbetörés és komoly havazás. A szezonális átlag ezeknek az egyedi eseményeknek az időpontját nem képes hónapokkal korábban megmondani.
A brit modell sem mutat igazán havas telet
Az eredeti elemzés az ECMWF mellett a brit meteorológiai szolgálat, a Met Office szezonális rendszerének előrejelzését is ismerteti.
A két modell között vannak eltérések, az összkép azonban hasonló: Európa nagy részén a sokéves átlagnál gyengébb havas szezon lehetősége rajzolódik ki.
A brit modell novemberben különösen kevés havat jelez a kontinens jelentős részén, ami későbbi szezonkezdetet jelenthet. Decemberben valamivel kedvezőbbé válhat a helyzet a magasabb területeken, de az ismertetett számítás szerint a hóhiány sok helyen továbbra is megmaradhat.
Januárra sem látható egyelőre olyan fordulat, amely egész Közép-Európában tartósan havas időt valószínűsítene.
És mit jelenthet mindez Magyarországon?
Magyarországra nézve most még nem lehet felelősen kijelenteni, hogy hószegény vagy éppen havas lesz a 2026/2027-es tél.
Hazánk földrajzi helyzete miatt különösen nagy különbségeket okozhat a légáramlás iránya. Enyhe nyugati vagy délnyugati áramlás mellett télen is gyakori lehet az eső és a pozitív hőmérséklet. Egy északi, északkeleti vagy keleti hidegbetörés azonban rövid idő alatt egészen más helyzetet teremthet.
Éppen ezért egy Európára vonatkozó hótérképből nem lehet szeptemberben azt a következtetést levonni, hogy például Budapesten karácsonykor lesz-e hó.
Az erős El Niño tehát fontos háttértényező lehet, de nem egy olyan kapcsoló, amely önmagában eldönti a magyar tél időjárását.
Az első előrejelzések alapján kevesebb hó lehet, de még sok minden változhat
A jelenlegi kép tehát kettős. Az El Niño valóban rendkívüli erősséget érhet el: a NOAA legfrissebb hivatalos prognózisa szerint több mint 90 százalék az esélye a nagyon erős eseménynek, és jelentős annak valószínűsége is, hogy történelmi léptékű legyen.
Az Európára vonatkozó első szezonális hóelőrejelzések közben több térségben az átlagosnál kevesebb havat valószínűsítenek, miközben a magasabb hegyvidékeken és Európa északi, északkeleti részén kedvezőbb lehet a helyzet.
Mindezt azonban szeptember közepén még trendként érdemes kezelni, nem kész téli forgatókönyvként. Azt, hogy Magyarországon mikor érkezik az első komoly havazás, lesz-e tartós hótakaró, vagy éppen milyen idő lesz karácsonykor, ma még nem lehet megbízhatóan előre jelezni.
