Egy dán férfi nem bízott abban, hogy simán berakja a bankba és ott jó helye lesz a pénzének. A megtakarítását készpénzben tartotta az otthonában, egy műanyag dobozban, zacskókba és konyharuhába csavarva, a fagyasztó legalsó fiókjába rejtve. Amíg két hétig nyaralni volt, jött egy vihar és emiatt elment az áram. A fagyasztó ennek következtében kiolvadt, és a fiók megtelt vízzel és ilyen olyan lével. Mire hazaért, addigra a bankjegyek összeragadtak és szinte már szétmállottak. A történetről egy dán érme- és bankjegykereskedés hírrovata számolt be. A cikk szerint a bank azzal utasította el a kártérítést, hogy a pénz nem számlán volt, a sérült bankjegyek ügyében pedig a dán jegybank szabályai döntenek.
Mi alapján cserél sérült pénzt a bank ott Dániában?
A Danmarks Nationalbank tájékoztatója szerint a sérült bankjegyet a saját számlavezető bankunkban kell leadni, és a jegybank csak bankon keresztül cserél. Ha a bankjegy több mint fele megvan, és nincs jele bűncselekménynek, a bank azonnal névértéken becseréli ezeket a sérült pénzeket. A gyanús eredetű, például festékpatronnal megfestett, vegyileg kezelt vagy földben tartott bankjegyeket a jegybankhoz küldik, és ott a tulajdonos magyarázata alapján döntenek arról, hogy becserélik-e. Egy szétázott, penészes köteg tehát nem feltétlenül vész el, de minden darab esetében az számít, mennyi maradt meg belőle.
És mi alapján cserélnek hazánkban?
A Magyar Nemzeti Bank lakossági üzletszabályzata szerint a sérült, hiányos vagy nehezen felismerhető bankjegyet névértéken beváltják, ha a valódisága és a címlete kétséget kizáróan megállapítható, és a bankjegy több mint 50 százaléka megvan. Ha a felület fele vagy annál kevesebb maradt meg, akkor a bankjegyet ellenérték nélkül bevonják. Több darabból álló bankjegyet csak akkor fogadnak el, ha bizonyítható, hogy a darabok ugyanahhoz a bankjegyhez tartoznak. Ha az értéket nem lehet megállapítani, szakértői vizsgálatra veszik át, ez 30 napon belül lezárul, és az eredmény alapján fizetnek, vagy éppen ellenérték nélkül kerül bevonásra.
Az Economx összefoglalója szerint a több mint felében ép bankjegyet a hazai bankok és a posta is köteles becserélni. Ugyanarra a címletre ez mindig ingyenes, díjat csak címletváltásért kérhetnek. Ha a bankjegy több mint fele nincs meg, vagy nem lehet megállapítani, a bank jegyzőkönyvet vesz fel, és az MNB-hez küldi. Szándékosan megrongált, megcsonkított bankjegyet a bankoknak nem kell becserélniük. Ezért egyetlen darabot se dobjunk ki.
Védelmet nyújt a betétbiztosítás?
A bankban tartott pénzt az Országos Betétbiztosítási Alap betétesenként és bankonként 100 ezer euróig, nagyjából 36 millió forintig védi. Az otthon tartott készpénzre ez nem vonatkozik: ha elázik, leég vagy ellopják, legfeljebb a lakásbiztosítás térítheti, ha a szerződés erre kiterjed. Hogy mennyit és milyen feltétellel, az a kötvényből derül ki. A bankban tartott pénznél más a kockázat, ott a szakértők a PIN-kód megváltoztatására figyelmeztetnek.
Tanácsok, a sérült bankjeggyel kapcsolatban:
- a szétázott bankjegyeket hőforrástól távol, levegőn szárítsuk ki és ne a radiátoron;
- ne ragasszuk össze őket cellux-szal vagy ragasztóval;
- minden oldalukról készítsünk fotót, mielőtt a bankba visszük őket;
- aki mégis otthon tart készpénzt, tűz- és vízálló kazettát vagy banki széfet használjon.
A fagyasztó tehát mint a cikkből is kiderült, egy nagyon rossz rejtekhely. Más háztartásokban más trükköt használnak, erről az alufóliába csomagolt készpénz kapcsán írtunk.
via montbutikken.dk
