Belgiumban október közepén a zöld és a sárga mellé egy harmadik fajta kiwi is felkerült a szupermarketek polcaira, amelynek a húsa a mag körül mély piros. A belga L’Avenir napilap október 18-án számolt be róla, és ráadásul meg is kóstolta. A gyümölcs a Zespri RubyRed nevű terméke, a forgalmazó tájékoztatása szerint Belgium az első európai piac, ahová eljutott.
Az új-zélandi Zespri tavasszal kiadott közleménye két fajtát nevez meg a márkanév mögött, a Red19-et és a később szüretelhető, jobban tárolható Red80-at. A cég idén 16 országban árulja, és több mint 5 millió tálcányi, nagyjából 18 ezer tonna termést vár. A belga polcokra került gyümölcs nem Új-Zélandról, hanem Olaszországból érkezik, mert a hosszú hajóút rövidítené az eltarthatóságát. A FreshPlaza szakportál arról írt, hogy Rómától délre három év alatt 170 hektárnyi új RubyRed-ültetvényt telepítenek 2026 és 2028 között.
Miben más, mint a zöld vagy a sárga kiwi?
A piros szín antocianinoktól származik, ugyanazoktól a növényi festékanyagoktól, amelyek a cseresznyét vagy a szedret is színezik. A Zespri európai marketingvezetője, Nele Moorthamers a belga lapnak elmondta, hogy a fajta kinemesítése keresztezéssel és szelekcióval tizenöt évig tartott, és géntechnológiát nem használtak hozzá. Egy 2011-ben az Acta Horticulturae kiadványban megjelent nemesítési vizsgálat piros húsú Actinidia chinensis var. rufopulpa anyanövények utódait követte, és azt írta, hogy a piros hússzín meglehetősen instabil, a hűtőből szobahőmérsékletre kerülő gyümölcsben gyorsabban halványul.
A belga kóstolók nagyon enyhének és édesnek találták, kevésbé savanyúnak, mint a zöld kiwit, és hiányzott belőle a sárgára jellemző édes-savanykás lecsengés. Moorthamers azt mondta, hogy érés közben erősödnek a piros gyümölcsös jegyek; a lap kóstolói egy-két darabot kissé lisztesnek találtak. A Zespri saját tápanyagtáblázata szerint 100 gramm piros kiwiben 189 milligramm C-vitamin van, a sárgában 152, a zöldben 88. A rost a zöldben a legtöbb, 2,3 gramm, a cukor viszont a pirosban, 11,4 gramm, az energiatartalma 59 kilokalória. Ezek gyártói adatok, a gyümölcs egyedi tételenként eltérhet.
A belga hármas csomagban, prémium kategóriában kerül a boltokba, árat a lap nem közölt, mert azt a kereskedők szabják meg. A mennyiség idén kevés, a forgalmazó csak néhány hetes jelenlétet ígér. A kiwi gyorsabban puhul, mint a többi, ezért hűtve tartandó, a megmosott héja pedig ehető. Hogy Magyarországra mikor jut el, arról nincs nyilvános információ; az eddigi bejelentések a magyar piacot nem említik.
Megterem itthon a kiwi a kertben?
A boltban kapható nagy, szőrös héjú kiwi Magyarországon nehéz eset. Csiky János és Wirth Tamás a Botanikai Közlemények 2022-es számában írt a kiviről: a hazai termesztés kicsi, a hazai termés csak ritkán kerül az áruházláncok polcaira, a nagy gyümölcsű kivi pedig egyszerre igényel bőséges csapadékot és magas nyári hőmérsékletet, és nehezen viseli a tavaszi fagyokat. A fiatal tövek az első két évben árnyékolást, takarást és alapos utógondozást kívánnak. A szerzők az önbeporzó ‘Jenny’ fajtát olyanként említik, amely hazai viszonyok között is termeszthető. A legnagyobb hazai ültetvény a cikk szerint a zalai Becsehelyen van.
A kisebb, sima héjú mini kiwi, az Actinidia arguta, és rokona, az Actinidia kolomikta ugyanezen tanulmány szerint jobban tűri a hazai klímát, mert északibb tájakról származik, és rövidebb idő alatt érleli a termését. Itthon ezeket egyelőre főleg magánkertekben és botanikus kertekben, díszként ültetik. Egy amerikai faiskola, a Portland Nursery tájékoztatója a mini kiwit nagyjából mínusz 32 fokig, a nagy kiwit csak mínusz 9-12 fokig tartja fagytűrőnek. A legtöbb fajtánál porzó és termő tő is kell, a faiskola egy hím tövet legfeljebb nyolc nőivarú mellé ajánl.
Aki tehát a piros húsú kiwi hírére saját kiwit ültetne, a mini kiwivel jár biztosabban, a piros újdonságot pedig egyelőre a külföldi polcokon kell keresni.
via lavenir.net
