Amikor beköszönt a hideg, sokan szorosan lezárják a komposztláda tetejét, és tavaszig úgy is hagyják. A azonban ez nem jó, hiszen ezzel éppen azt érik el, hogy a komposzt egészen májusig állni fog, és nem történik benne semmi. Ez azért nem jó, mert a komposztot egész évben ugyanaz a három dolog tartja működésben, a levegő, a nedvesség és az utánpótlás, azonban ha ezt télire megszűntetjük egyszerűen az egész folyamat leáll arra az időre.
Miért áll le a komposzt?
A norvég oldal szerint ha a fedelet teljesen légmentesen lezárják, lecsökken az oxigén, és a lebontást végző mikroorganizmusok lelassulnak. A komposztban található massza ennek köszönhetően összetömörödik, a nedvesség kásává áll össze, és levegő nélkül megindul a rothadás, ami kellemetlen szagot is okoz. A cikk szerint a hideg önmagában nem az ellenség, hanem a levegő hiánya fojtja el a folyamatot. Az Oregoni Állami Egyetem kertészeti útmutatója szerint télen lassabb a komposztálás, de nem lehetetlen. A mikroorganizmusok a bontás közben hőt termelnek, és minél melegebb a halom, annál gyorsabban halad.
Legyen elég nagy a halom
Az oregoni útmutató szerint a komposzthalom legalább háromnegyed köbméter kell, hogy legyen. A nagyobb halom belseje melegebb marad, mert a külső rétegek szigetelik.
Fontos, hogy a komposzt tudjon lélegezni:
- Ezért a fedelet ne zárd le légmentesen, és a szellőzőnyílásokat, valamint az oldalsó lyukakat ne takard le.
- Szúrj bele néhány botot, hogy szellőzőcsatornák maradjanak.
- Télen ne forgasd át teljesen a halmot, mert azzal sok hőt veszít.
- Inkább függőlegesen szellőztesd egy komposztvillával, és csak a belsejét emeld meg kicsit.
Takard be, de csak lazán, falevéllel
A komposzt tetejére tegyél vastag réteg száraz falevelet, szalmát vagy aprított kartont, az oldalakat pedig beburkolhatod jutazsákkal vagy egy régi, levegőt áteresztő takaróval. AEmellett azonban a hó is jól szigetel. Az oregoni útmutató ponyvát javasol a tetejére, hogy a sok eső és hó ne áztassa el a halmot, szeles helyen pedig szalmabálákat a halom köré.
A norvég oldal szerint a konyhai hulladékot apróra vágva, kis adagokban tedd bele, és mindig keverd össze száraz, barna anyaggal, például aprított kartonnal, száraz lombbal vagy durva faforgáccsal. A kávézacc jó, de keverd barna anyaggal, hogy ne csomósodjon. Az új anyagot a halom közepébe tedd, ott marad meleg a mag.
Legyen télen is nedves, de ne csurom víz
A komposzt akkor jó, ha olyan, mint egy kicsavart szivacs, azonban ha túl vizes az nem jó, ilyen esetben szórj rá száraz anyagot, és ha kiszáradt, locsold meg.
Nagy hidegben mi a teendő?
A norvég cikk szerint ilyenkor a konyhai hulladékot benti bokashi vödörben is előkezelheted, ami hő nélkül erjeszti az ételmaradékot. Ezt utána a kinti komposztba lehet tenni, vagy tavasszal az ágyásba ásni. A friss ételmaradékot mindig takard le száraz anyaggal, hogy ne legyen szaga, a láda alját pedig fémhálóval védd a rágcsálók ellen.
Ha a kertben még más őszi teendőd is van, nézd meg, hogyan ültess fokhagymát ősszel, és azt is, hogyan kerüljön földbe a téli dughagyma.
Források: Houz.no, Oregon State University Extension
