A tuja az egyik legnépszerűbb örökzöld sokak kertjében. Látni parkokban, tereken és szinte minden kertben, hol sövényként, hol szoliter növényként, az alacsony fajták pedig ágyásszegélyként is beválnak. Jól nyírható, így formára is alakíthatod.
Erősnek, igénytelennek tűnik, ezért sokan azt hiszik, nem kell vele foglalkozni, de rosszul gondolják. Ez félig igaz. Különleges ápolást nem kér, de a jó talajt, az öntözést és a tápanyagot meghálálja. Ősszel pedig tényleg dolgod van vele, mert a tavaszi barna, kopasz foltok jó része a hiányos őszi felkészítésből ered.
Nézd át alaposan a lombját
Októberben vizsgáld meg a tuját közelről, kívül és belül is. Ilyenkor sok kertész megijed, mert a korona belsejében sárgulnak, barnulnak a pikkelylevelek. Ez legtöbbször teljesen természetes. A tuja minden ősszel lehullatja a belső, régebbi, árnyékban lévő leveleit. Amíg a külső lomb egészségesen zöld, nincs baj. A lehullott barna részeket kirázhatod a bokorból.
Gyanús viszont, ha a külső hajtásokon, a hajtásvégeken jelennek meg barna, száradó foltok, ha az elszáradás egy oldalon vagy foltszerűen terjed, vagy ha egész ágak pusztulnak el. Ilyenkor gombás betegségre vagy gyökérproblémára (például Phytophthora okozta gyökérrothadásra) lehet gyanakodni. A beteg ágakat vágd ki az egészséges részig, és ne a komposztra tedd, hanem semmisítsd meg. Gombás tűlevél- és hajtásbetegség esetén réztartalmú, engedélyezett szerrel permetezhetsz, a címkén leírt adagolás és időzítés betartásával.
Figyeld meg azt is, hogy a kitisztítás után jelennek-e meg újabb száraz foltok, és milyen gyorsan terjednek. Ha a barnulás nem áll meg, kérd kertészeti szakember vagy növényorvos segítségét.
Öntözz, amíg a föld nem fagy át
A tuja télen is párologtat, főleg napos, szeles napokon. Ha a föld kiszáradt vagy átfagyott, a gyökér nem tud vizet felvenni, és a lomb kiszárad. Ezt hívják fagyszárazságnak, és tavasszal ez okozza a legtöbb barnulást.
Ezért szeptember végén, októberben adj a tujának bőséges, úgynevezett feltöltő öntözést, különösen száraz ősszel és a frissen ültetett példányoknak. Ritkábban öntözz, de egyszerre sok vizet adj, hogy mélyre jusson. Enyhe, fagymentes téli napokon, ha hosszabb ideje nem volt csapadék, újra megöntözheted.
Tápanyag és takarás
Ősszel már ne adj nitrogéntartalmú műtrágyát, mert új, puha hajtásokat hajtana, amelyek elfagynak. Helyette kálium- és magnéziumtartalmú őszi tápot használj. A kálium javítja a fagytűrést, a magnézium pedig a lomb színének megőrzésében segít.
A tő körül 5-8 centi vastag mulcs, például fenyőkéreg vagy komposztált lomb, csökkenti a párolgást és késlelteti a talaj átfagyását. A mulcsot ne halmozd közvetlenül a törzshöz.
Metszeni most szabad?
Ősszel csak a száraz, beteg vagy letört ágakat távolítsd el. Erős formázó metszésre ez nem jó időszak, azt a késő tavasztól nyár elejéig végezd. Vigyázz arra is, hogy ne vágj vissza a lombtalan, barna fás részbe, mert a tuja onnan nem hajt ki újra, és a kopasz folt megmarad. A korona belsejét sem kell kiritkítanod, a belső levelek természetes hullása elegendő.
Védd a hótörés ellen
A magas, oszlopos tujákat a nagy hó és a jég szétnyomhatja, az ágak kifelé dőlnek vagy letörnek. Ezt megelőzheted, ha a koronát puha zsineggel vagy erre szolgáló hálóval lazán összefogod, spirálisan körbetekerve. A fiatal, még gyenge növényeknél ez különösen hasznos. Nagyobb havazás után egy seprűvel óvatosan rázd le a havat az ágakról.
Ha mindezt megteszed, a tuja egészségesen jut át a télen. Ha a kertben más örökzöld is van, például leander, annak a téli elhelyezéséről is most kell gondoskodnod.
Források: kormanyhivatalok.hu, ncsu.edu
