Elsőre furcsa lehet ezt olvasni, hogy télen a szobanövények levelére egy hónap alatt annyi por kerül, amennyi egész nyáron sem, pedig akkor tárva nyitva vannak az ajtók, és az ablakok is. Télen viszont a fűtés felkavarja a levegőt, és ilyenkor már az ablakot is ritkábban nyitjuk ki. A zuhany alatti öblítés ezért fontos, hogy a téli ápolás része legyen. Néhány növénynek viszont kifejezetten árt ha zuhanyozzuk, mutatjuk is mit lehet, és mit nem.
Miért éppen télen?
Azért mert a télen rárakódó vastag porréteg elveszi a fényt a levéltől, és ez decemberben, amikor amúgy is napi 8-9 óra a nappal, jobban számít, mint júniusban. Az Iowai Állami Egyetem szaktanácsadói szerint a tisztítás javítja a növény megjelenését, serkenti a növekedését, és segíthet a rovarok és atkák elleni védekezésben is.
A másik ok pedig amiért alkalmazni érdemes a lemosást az a takácsatka. Ugyanis télen a lakások páratartalma sokszor csak 10-20 százalék, a száraz levegő és a növények gyengébb állapota pedig kedvező környezetet teremt az atkáknak. Azonban egy atka akkora, mint egy pont a mondat végén, emiatt szabad szemmel alig látható. Először a levélen megjelenő apró sárgás pettyezettséget veszed észre, később a finom szövedéket a levél fonákján és a szárak között. A víz lemossa és gyéríti őket. Megszüntetni nem mindig tudja, de enyhe fertőzésnél sokat segít.
Melyik növényt lehet lezuhanyozni?
A kisebb, sima és erős levelűeket, mint például a szobapálma és a páfrány, ezeket langyos, gyenge vízsugárral lehet lemosni. A nagy levelű, nehezen mozdítható növényeket, mint a hegedűlevelű fikusz vagy a monstera, inkább puha, nedves ruhával töröld át, a levél színét és fonákját is, de ha még kisebb méretű akkor nyugodtan betehető a zuhanyzóba.
Melyiket nem javasolt lezuhanyozni?
Az afrikai ibolyát és a többi szőrös levelűt. A Pennsylvaniai Állami Egyetem afrikai ibolyás útmutatója azt kéri, hogy öntözéskor se érje víz a leveleit. A szőrök között megül a víz, a levél nehezen szárad, és a hidegebb víz maradandó foltot hagy rajta. Ezeket az Iowai Állami Egyetem javaslata szerint puha, nedves ruhával vagy puha sörtéjű ecsettel tisztítsd. A gloxínia és a bársonylevél ugyanebbe a csoportba tartozik. A kaktuszokat és a pozsgásokat sem javasolt a zuhany alá tenni, hiszen nekik télen a nyirkosság nagyobb veszély, mint a por.
Milyen meleg legyen a víz?
Langyos, a kezed hőmérsékletéhez közeli. A hideg vizet kerüld: egy magyar növényvédelmi szakcikk szerint a hideg víz sokkot okoz és levélhullást vált ki. Nem a víz abszolút hőmérséklete számít, hanem a különbség: a hivatkozott kísérletben 30 fokról 15 fokra hűtött levél károsodott, de a 25 fokos víz is foltot hagyott, ha előtte a levél 35 fok fölé melegedett, például tűző napon.
A zuhany beállítását végezd el, mielőtt a növény alá kerül. A vízsugár legyen gyenge, ha port mosol, és erősebb, ha atkát akarsz lemosni, a fonákra irányítva. Ahol kemény a csapvíz, a felszáradó cseppek fehér vízkőfoltot hagyhatnak a sötét, fényes leveleken. Ilyenkor az utolsó öblítéshez használj állott vagy szűrt vizet.
Milyen gyakran?
Portalanításra elég, amikor ujjaddal végighúzva a levelen már látszik a por. Takácsatka ellen a Washingtoni Állami Egyetem legalább heti öblítést ajánl, a fonákra koncentrálva. Mosogatószert ne tegyél a vízbe: az iowai szakemberek szerint a háztartási szerek károsíthatják a levél viaszrétegét, és elszíneződést, barnulást okozhatnak.
Mi a teendő utána?
Zuhanyozás előtt a cserép tetejét takard le fóliával, hogy a föld ne ázzon át teljesen, majd ezután:
- Zuhanyozd le alaposan a növényt.
- Hagyd a növényt a kádban vagy a zuhanytálcán lecsöpögni, amíg a cserép alól már nem folyik víz.
- Ellenőrizd a levélhónaljakat, ne maradjon bennük víz.
- Csak száraz levéllel tedd vissza a helyére, ne vizesen a hideg ablakpárkányra.
- Ha atkát mostál le, tíz nap múlva nézd meg újra a fonákot.
Ha a földlabda közben mégis átnedvesedett, a következő öntözést hagyd ki. Az öntözés ritmusának téli lassításáról az orchidea téli öntözésénél is szó esik.
Források: extension.iastate.edu, pestsense.cahnrs.wsu.edu, pnwhandbooks.org, agroforum.hu
