A mosogatógép kijelzőjén az eco program általában a leghosszabb, sokszor három óránál is tovább tart, elég borzalmasan lassú, és sokan éppen ezért kerülik. Pedig ezen a gombon múlik a legtöbb, amikor arról van szó, mennyit fogyaszt a gép.
A norvég Dagens egy energiacég reklámkampányához kötődő tippgyűjteményben hozta fel ezt a témát. A cím 30 százalékos megtakarítást ígér, a szöveg viszont azt állítja, hogy a kézi mosogatás háromszor annyi energiát visz el, mintha a géppel csinánánk. A kettő nem ugyanaz, és a háromszoros szorzót a kutatások nem támasztják alá. A számokat ezért magunk raktuk össze, hazai árral.
Honnan jön a 30 százalék?
A legkézenfekvőbb magyarázat a programválasztás. Az eco program jellemzően 50 fokon mos, a normál vagy intenzív program 65 fokon. Egy svájci hírportál gyakorlati összevetésében egy egyórás, 65 fokos program 1,05 kWh-t, az eco program 0,73 kWh-t fogyasztott, ez éppen 30 százalék különbség. Egy német gyártó a saját gépeire az automata programhoz képest akár 50 százalékos megtakarítást ír, hozzátéve, hogy a tényleges érték típusonként eltér.
A hosszabb idő tehát nem pazarlás. A gép kevesebb vizet melegít fel, alacsonyabb hőfokra, és a hiányzó hőt hosszabb mosási idővel pótolja. Az uniós energiacímkén szereplő fogyasztást is az eco programon mérik, vagyis a címke ígérete csak akkor teljesül, ha ezt a programot használod.
Mennyi ez forintban?
A hazai rezsicsökkentett áramár 36,386 forint kilowattóránként, az évi 2523 kWh-s átlagfogyasztásig. Ezzel számolva a 65 fokos program egy menete 38,2 forint, az eco programé 26,6 forint, a különbség alkalmanként 11,6 forint.
Heti öt mosogatással ez évente 260 menet, ami 83 kWh megtakarítást és nagyjából 3000 forintot jelent. Nem vagyon, egy évtized alatt viszont már 30 ezer forint, és nem kell hozzá semmit venni, csak egy másik gombot megnyomni. Aki az átlagfogyasztás fölött jár, annak a többletáram drágább, így nála ugyanez a váltás többet ér.
Gép kontra kéz
A legtöbbet idézett vizsgálatban, Berkholz és munkatársai 2010-es, 150 brit résztvevővel végzett kísérletében ugyanannyi koszos edény kézi elmosása átlagosan 49 liter vizet és 1,7 kWh energiát vitt el, a gépi mosogatás 13 litert és 1,3 kWh-t. A gép tehát nagyjából negyedével kevesebb energiát és háromnegyedével kevesebb vizet használt. Ez tisztes előny, de messze nem háromszoros.
Itthon ráadásul számít, mi melegíti a vizet. A kézi mosogatás energiája szinte teljes egészében a meleg víz. Ahol villanybojler fűt, ott az 1,7 kWh a villanyszámlán jelenik meg, egy alkalommal 61,9 forint a gép 47,3 forintjával szemben. Ahol gázkazán vagy cirkó adja a meleg vizet, ott a kézi mosogatás a gázszámlát terheli, a mosogatógép viszont mindig árammal fűt. Ilyenkor forintban a különbség kisebb lehet, sőt a kézi mosogatás is kijöhet olcsóbbnak, a vízfogyasztásban viszont a gép marad a nyerő: menetenként 36 liter különbség, évente 260 menettel több mint 9 köbméter.
Amin a legtöbb múlik
A legdrágább szokás a kettő keveréke: előbb forró csap alatt leöblíteni mindent, aztán gépbe tenni. Ilyenkor a kézi mosogatás energiájának egy részét is kifizeted, meg a gépét is. A tányérról elég lekaparni a maradékot a szemetesbe.
A gyorsprogram sem spórol. A rövid idő alatt a gépnek magasabb hőfokkal kell elérnie ugyanazt a tisztaságot, ezért az órás, gyors programok jellemzően több áramot visznek el, mint az eco. Akkor jó választás, ha kevés, alig szennyezett edény van bent, és sietsz.
A gép félig üresen sem fogyaszt sokkal kevesebbet egy menet alatt, ezért akkor indítsd, amikor tele van. A szűrőt havonta vedd ki és öblítsd át, mert eltömődve rosszabbul mos, és a végén úgyis kézzel mosogatod újra, amit a gép nem vitt le.
Források: dagens.no, degruyterbrill.com, bluewin.ch, bosch-home.com
