A lakásban a fűtési szezonban 40 és 60 százalék közötti páratartalom fenntartása javasolt az amerikai fűtés- és légtechnikai mérnökök szövetsége, az ASHRAE szerint. Kórházi vizsgálatok ezt a tartományt kevesebb fertőzéssel hozták összefüggésbe. A száraz levegő azonban kedvez a bacilusoknak, emiatt mindenképp javasolt a párásítás ebben az időszakban.
Ez az ideális páratartalom
Az ASHRAE 40 és 60 százalék közötti értéket javasolt tehát a lakóterekre, mert hideg éghajlaton a 40 százalék fölötti szint télen nem mindig tartható. Az amerikai környezetvédelmi hivatal, az EPA hasonló adatokat osztott meg, ők 60 százalék alatt, ideálisan 30-50 százalék közötti pártartalmat javasolnak.A felső határ a penész miatt számít.
Ez is érdekelhetÍgy tisztítsd ki a ház ereszcsatornáját egyszerűen létra nélkülA párásítókról szóló EPA-útmutató 50 százalékot javasol felső értéknek, mert e fölött a lakásban könnyebben elszaporodnak a mikroorganizmusok. Az ASHRAE szerint a poratkák elleni védekezés is nagyjából 50 százalék alatt hatásos, allergiásoknak tehát a sáv alsó fele a jobb. Az ASHRAE eredeti ajánlása 40-60 százalék, a mai kézikönyve 30-60 százalék közötti páratartalmat ír a lakóterekre.
Miért szárad ki télen a lakás levegője?
A hideg levegő kevés vízgőzt tud megtartani. Egy köbméter levegőben 0 fokon legfeljebb 4,89 gramm, 20 fokon 17,3 gramm vízgőz lehet. Az ASHRAE szerint fagypont alatt a kinti levegő relatív páratartalma jellemzően 70-80 százalék, ami magasnak hangzik, de a tényleges víztartalom kicsi.
Amikor ez a levegő beáramlik és 20 fokra melegszik, relatív páratartalma nagyjából 22 százalékra esik, ha bent semmi nem párologtat. A száraz levegő nemcsak a torkot és a bőrt viseli meg. Az ASHRAE kézikönyve szerint a tartósan alacsony téli páratartalomtól a bútorok, a fapadló és a fa díszlécek is kiszáradhatnak és összezsugorodhatnak.
Ennyi víz párolog el egy tálból
A becsléshez az Engineering ToolBox tapasztalati képletét használtuk: óránként elpárolgó víz = Θ × A × (xs − x). A a vízfelület, xs és x a víz felszínén telített, illetve a szobai levegő víztartalma (kg/kg), Θ nyugodt levegőnél 25. Az eredmény tehát óránként megközelítőleg 14-20 gramm víz. Ha a radiátor egész nap meleg, ez naponta 3,5-4,8 deciliter. Langyosabb, 30 fokos víznél óránként ez csak 10 gramm körüli vizet jelent.
Mennyit javít a szoba levegőjén ez?
Egy 20 négyzetméteres, 2,6 méter belmagasságú szoba 52 köbméter. A német energiatakarékossági rendelet lakásokra 0,5-ös óránkénti légcserét írt elő minimumként, ennyivel számolva óránként 26 köbméter friss, száraz levegő érkezik.
A kiegyenlített állapotban a többletpára a párolgás és a légcsere hányadosa: 15 gramm osztva 26 köbméterrel, az 0,58 gramm köbméterenként. 20 fokon ez 3-4 százalékpont emelkedés, a 10-20 grammos tartományban 2-4,5 pont. Ahhoz, hogy a szoba 22 százalékról 40 százalékra jusson, óránként nagyjából 80 gramm víznek kellene elpárolognia. Ez négy-nyolc ilyen tálat jelentene.
Túlpárosodás jelei
A túlpárásítás jele az EPA szerint az ablakon vagy a falon lecsapódó víz. Ilyenkor kevesebb párásítás kell, nem több. Hogy hol tart a lakás, azt az EPA szerint egy egyszerű páratartalom-mérő megmutatja. A párolgásnak energiaigénye is van: az ASHRAE kézikönyve szerint egy kilogramm víz elpárologtatása nagyjából 2500 kilojoule hőt von el a környezetéből, a tál vizét tehát a radiátor melegíti.
Háztartási tippekEgyre többen lecserélik a régi villanybojlert, az új vízmelegítő a levegő melegéből fűti a vizet
Háztartási tippekEnnyit fogyaszt az elektromos takaró egy éjszaka alatt, forintra számolva
Háztartási tippekEzért tettek régen pár szem rizst a sószóróba, és télen ma is működik
Háztartási tippekEzért jönnek be ősszel a büdösbogarak a lakásba, és ezért ne nyomd szét őket
Háztartási tippekAz emberek elkezdték leszerelni a radiátorokat, és inkább egy olyan megoldást használnak, ami jóval kevesebbet fogyaszt
Háztartási tippekEltűnik a padlón álló vécé a fürdőkből, felújításkor egyre többen ezt teszik a helyéreHa a radiátor felül meleg, alul hideg, a tál vize is lassabban melegszik, erről a fűtésszerelők gyakori ellenőrzéséről szóló cikkünk szól. A túl párás lakás gondjairól a norvégok téli ruhaszárítási módszere és a penész elleni szobanövények témája is kapcsolódik.
Források: ASHRAE Handbook, EPA, EPA (párásítók), Engineering ToolBox, Engineering ToolBox (levegő víztartalma), AIVC
