Ugrás a tartalomra

100 napig tejjel locsolta a szobanövényét, ez lett a vége

100 napig tejjel locsolta a szobanövényét, ez lett a vége
· 5 perc

A tejjel locsolt pénzfa gyökerei a kísérlet végére elrothadtak, miközben a csak vizet kapó testvére tovább hozta az új leveleket. Pedig az első hónapban még a tejes növény vezetett, és van egy terület, ahol a hígított tej kutatások szerint tényleg működik: a lisztharmat ellen.

Tedd a KertVárat kedvenc forrásoddá!Így a Google-ben elsőként látod a cikkeinket.Beállítom
Hirdetés

A kísérletet egy brit szobanövényes youtuber, a Sheffield Made Plants csatorna gazdája végezte, és a videó azóta több mint 87 ezer megtekintést gyűjtött. Arra volt kíváncsi, igaz-e, amit sok internetes „életmódtrükk” állít, hogy a tej kalciuma, fehérjéje és hasznos baktériumai erősebbé teszik a növényt.

Anyósnyelvek cserépben, beltéri, szórt fényes helyenEz is érdekelhet6 szobanövény, ami az északi ablakban is megél télen

Hogyan zajlott a kísérlet?

Két egyforma pénzfát (Pachira aquatica) vett egyszerre egy boltban, mindkettőnek öt összefont törzse és egészséges, sötétzöld lombja volt. A kissé kisebbiket öntözte tejjel, abban a reményben, hogy a tápanyagok segítenek neki behozni a nagyobbat. A két cserép egymás mellé került egy keleti ablak elé, így ugyanannyi fényt és párát kaptak.

Hirdetés

A „recept” egy rész tej és egy rész víz volt, ahogy a legtöbb ilyen tipp ajánlja. A tejes földre hamar kemény, kenyérhéjszerű kéreg ült, és a youtuber papírral takarta le a cserepet, mert attól tartott, hogy a fehérjében gazdag, savanyodó réteg legyeket vonz. A tejes keverék furcsa módon nagyon lassan száradt ki, így a második adag csak két hét múlva következett.

Az első hónapban a tejes pénzfa hat új levelet hozott, és látványosan megelőzte a csak vizet kapó testvérét.

A negyedik hét körül úgy tűnt, a tej beválik. A tejes növény tetején hat új levél bújt ki, a vizesen jóval kevesebb. A hatodik hétre azonban a vizes pénzfa is beérte, és onnantól a tejes egyszerűen leállt a növekedéssel.

Hirdetés

A kísérlet végén, nagyjából három hónap után, a tejes pénzfa levelei összecsukódtak, mintha a növény szomjazna, pedig a nedvességmérő szerint a föld még nedves volt. A cserépből erős, áporodott tejszag áradt. Amikor a youtuber kiemelte a növényt, kiderült, hogy a gyökerek szinte teljesen elrothadtak. A vizes testvér közben egészségesen, új hajtásokkal fejlődött tovább.

A teljes kísérletet a Sheffield Made Plants videójában lehet végignézni. A végső ítélete egyértelmű volt: a tejnek semmilyen hasznát nem látta, a gyökereknek pedig kifejezetten ártott.

Hirdetés

Miért rothasztja el a tej a gyökeret?

A tejben valóban van nitrogén a fehérjében, kalcium és kálium is, csakhogy a növény ezekhez nem fér hozzá közvetlenül. James Wong brit botanikus a New Scientist rövid videójában elmondja, hogy a tej fehérjéjének nitrogénje csak akkor lesz felvehető, ha a talaj baktériumai és gombái lebontják.

A szobanövények virágföldjében ezek a lebontó mikrobák sokszor nincsenek is jelen. Ha mégis elszaporodnak, a bomló tej erős szagot áraszt, ahogy a pénzfás kísérletben is történt. Wong szerint a tej literenként ráadásul drágább, mint a boltban kapható szobanövénytáp, így kevesebb tápanyagot ad ugyanannyi pénzért.

A pénzfa ráadásul különösen rossz alany volt. A neve ellenére, amely a mocsaras közép- és dél-amerikai élőhelyére utal, cserépben nem bírja a tartósan nedves földet, és a túlöntözés az egyik leggyakoribb oka a pusztulásának.

Hirdetés

Nála a lassan száradó, kérgesedő föld volt a fő baj. A tejes réteg elzárta a levegőt, a gyökér körül sokáig nedves maradt a közeg, és ez a rothadásnak kedvez. Ugyanez a folyamat zajlik a túlöntözött növények cserepében is, csak a tej még fel is gyorsítja.

A tej tápanyagaihoz a növény csak a talajbaktériumok segítségével jut hozzá, a virágföldben viszont ebből leginkább bűz és rothadás lesz.

Ahol a tej tényleg működik: a lisztharmat

A tej nem öntözésre, hanem permetezésre jó. Wagner Bettiol brazil kutató 1999-ben üvegházi kísérletekben vizsgálta, hogyan hat a friss tehéntej a cukkini lisztharmatjára. Az eredményeket összefoglaló tudományos adatbázis szerint a magasabb tejkoncentráció jobban védett, mint a vizsgált hagyományos gombaölő szerek.

Hirdetés

A tejben lévő tejsavbaktériumokról szóló ígéretek sem állják meg a helyüket a cserépben. Ezek a baktériumok a tej savanyításában jeleskednek, a gyökér körül viszont nem tudják helyettesíteni a talaj saját élővilágát, a bomló tej inkább a rothasztó mikrobáknak kedvez.

A kísérletekben 10 és 50 százalék közötti tejoldatot permeteztek a levelekre hetente egyszer vagy kétszer. Heti két permetezésnél már a tízszázalékos oldat is hozta a gombaölő szerek hatását. Ausztrál kutatók később szőlőn és rózsán is sikerrel próbálták a tízszázalékos tejpermetet.

Hirdetés

Hogyan használd a tejet, ha mégis kipróbálnád?

A legfontosabb szabály, hogy a tej a levélre kerüljön, ne a cserépbe. Lisztharmatnál, amikor a levélen fehér, lisztszerű bevonat jelenik meg, egy rész tejet kilenc rész vízzel lehet hígítani, és ezzel permetezni a beteg leveleket, hetente kétszer. A kutatások szerint 30 százalék fölött a levél tetején ártalmatlan penész nőhet, ezért a töményebb oldat nem jobb.

Permetezés előtt a cserép földjét egy zacskóval vagy papírral le kell takarni, hogy a tejes lé ne csöpögjön bele, mert ott ugyanaz a rothadás indulhat el, mint a pénzfánál. Egy-két nap múlva a leveleket meg kell nézni: ha ragacsosak vagy szagosak, langyos vízzel le lehet törölni őket. A tej helyett tejsavó is használható, az ausztrál szőlős kísérletekben a hígított savó hasonlóan jól védett.

Hirdetés

A szobanövényeknek télen amúgy is kevesebb víz és tápanyag kell, mert a rövid nappalok miatt lassan növekednek, és a leggyakoribb téli hibák között is az első a túl sok víz.

Ha a por és a kártevők a gond, a szobanövények lezuhanyozása többet segít bármilyen konyhai trükknél.

Aki már öntözött tejet a cserépbe, annak az első teendője a szaglás. Ha a föld savanyú, áporodott szagú, vagy kemény kéreg van rajta, a növényt ki kell emelni, a rothadt, barna, pépes gyökereket levágni, és friss, laza földbe átültetni. A pénzfát utána csak akkor szabad újra öntözni, ha a föld felső pár centije kiszáradt.

Tejet a cserépbe soha, legfeljebb tízszeresére hígítva a lisztharmatos levelekre, és ott is csak meleg, napos helyen.

Hirdetés

Források: Sheffield Made Plants (YouTube), New Scientist (James Wong), Bettiol, W. (1999), Crop Protection, FAO AGRIS.

Hirdetés

Olvasói reakció

Hogy tetszett a cikk?

Olvasd el ezeket is

Iratkozz fel a KertVár hírlevelére!

Ez is érdekelhet

Hasonló cikkek