Egy hideg téli reggelen egészen különös látvány fogadhat a kertben: egy elszáradtnak tűnő növény szárán hófehér, vattaszerű képződmény jelenik meg. Első pillantásra penésznek, pókhálónak vagy valamilyen ismeretlen növénybetegségnek tűnhet. Pedig bizonyos esetekben egy ritka természeti jelenségről van szó, amelyet jégvirágnak neveznek. A legérdekesebb, hogy ezek a törékeny jégszalagok akár néhány óra alatt nyomtalanul eltűnhetnek.
A téli kert sokszor teljesen mozdulatlannak látszik. A levelek lehullottak, az évelők visszahúzódtak, az elszáradt szárakat pedig legfeljebb dér borítja.
Néha azonban a természet egészen meglepő dolgot produkál.
Ez is érdekelhetMit tegyél a benzinnel, mielőtt télre eltennéd a fűnyírót?Egyes növények szárából vékony, fehér szalagok nőhetnek ki, amelyek meghajlanak, felcsavarodnak, és olyan alakzatokat formálnak, mintha valaki apró jégszobrokat készített volna.
Ez a különleges jelenség a jégvirág, amelynek kialakulásához nemcsak hidegre, hanem megfelelő nedvességre és egy bizonyos növényi felépítésre is szükség van.
Hogyan nőhet jég a növény szárából?
A magyarázat a növény belsejében található vízben rejlik.
Amikor a levegő hőmérséklete fagypont alá süllyed, de a talaj még nem fagyott át, bizonyos növények gyökerein keresztül továbbra is víz juthat a szárba.
A hideg hatására a szár külső rétege megrepedhet. A repedéseken keresztül kijutó nedvesség a fagyos levegőben jéggé alakul.
Ahogy újabb víz érkezik, a jég tovább növekszik, és rendkívül vékony szalagokat hoz létre.
A jégszalagok lassan meghajlanak, feltekerednek, és néha egy hófehér virág szirmaira emlékeztetnek.
A kialakuló formák annyira finomak lehetnek, hogy első pillantásra nehéz elhinni: valóban jégből állnak.
Nem minden növény képes erre
A jégvirág különlegessége, hogy csak bizonyos növényfajokon jelenik meg.
Megfigyelték például egyes észak-amerikai Verbesina-fajokon, amelyek szárának felépítése kedvez a vékony jégszalagok kialakulásának.
A jelenséghez megfelelően nedves talaj, fagypont alatti levegő és olyan növényszár szükséges, amelyből a nedvesség a felszínre juthat.
Ezért hiába van kemény fagy, a legtöbb kerti növényen soha nem jelennek meg ilyen képződmények.
Magyarországon sem számít megszokott látványnak, így nem érdemes arra számítani, hogy minden télen találkozunk vele.
Van egy időpont, amikor a legnagyobb az esély rá
A jégvirágok kialakulásának különösen kedvezhetnek az első erősebb őszi és kora téli fagyok.
KertEzért szedik le télre a fán maradt aszott gyümölcsöt a kertészek
KertAz amishok évszázadok óta ezt a trükköt használják a gaz ellen, a legtöbb kertész eszébe sem jutna
KertRendszert talált fel, ami megvédi a kajszifákat a fagytól, „20 perc alatt 8 fokot nyertem”
KertBugás, nagylevelű vagy cserjés hortenzia? Így derül ki, melyiket mikor kell metszeni
MetszésKéső őszi metszés, melyik növényt vághatod vissza a nyugalmi időszakban és melyiket nem
KertTartósabb a hagyományos téglánál, a hosszú életű alternatíva a kerti ágyásokhozIlyenkor a levegő már kellően hideg lehet ahhoz, hogy a növényből kijutó víz megfagyjon, miközben a talaj mélyebb rétegei még nem hűltek le teljesen.
A legérdekesebb időszak gyakran a kora reggel.
A jégszalagok ugyanis rendkívül sérülékenyek, és amint a hőmérséklet fagypont fölé emelkedik, gyorsan olvadni kezdenek.
Amit napkeltekor még különleges, fehér virágnak látsz, néhány órával később már hiába keresheted.
Éppen ez teszi a jelenséget olyan különlegessé.
Honnan tudhatod, hogy nem penész vagy dér?
A fehér képződmények könnyen megtéveszthetik a kertészkedőket.
A dér apró jégkristályok formájában rakódik le a növények felszínére, míg a jégvirág vékony szalagokként a szár repedéseiből nő ki.
A penész ezzel szemben nem olvad el egyszerűen attól, hogy felmelegszik az idő.
Létezik egy másik különleges jelenség is, a hajszáljég, amely nagyon finom, fehér szálakat alkot, többnyire korhadó fadarabokon.
A jégvirág tehát egészen más folyamat eredménye.
Ha valódi jégszalagokat fedezel fel egy növényen, nem kell automatikusan betegségre vagy kártevőre gyanakodnod.
Károsíthatja a növényt?
A jégvirágok kialakulásakor a növény szára megrepedhet, így maga a folyamat valóban járhat szöveti sérüléssel.
Ugyanakkor azoknál az évelő növényeknél, amelyek természetes módon képeznek ilyen jégszalagokat, a föld feletti részek gyakran már visszahúzódóban vannak a tél közeledtével.
A gyökérzet ettől még életben maradhat, és tavasszal új hajtásokat fejleszthet.
Ha tehát ilyen különleges jégképződményt látsz, nem szükséges azonnal levágni vagy eltávolítani a növény szárát.
KertAkkus fűnyíró: a gyártó szerint ne a hideg garázsban teleltesd az akkut
KertMiért száradnak ki tavasszal az utcai fák? A téli sózás nyoma késve látszik
Kert3 illatos virágú fa, amit a régiek szerencsehozónak ültettek a ház elé
KertLetakarni vagy bevinni télre a kerti bútort? A fa, a fém és a műrattan mást kíván
KertEzeket a teendőket most csináld meg a kertben, hogy tavaszra pompás kerted legyen
Háztartási tippekA kályhából kihordott hamu egy igazi kincs a háztartásban és a kertben, ha jól használodSokkal jobb, ha megfigyeled, esetleg lefényképezed.
A vékony jégszalagok ugyanis annyira törékenyek, hogy akár egyetlen érintéstől is összetörhetnek.
A téli kert egyik legkülönlegesebb titka
A jégvirágok alakja szinte minden alkalommal más lehet.
Néha keskeny, csavarodó szalagokat alkotnak, máskor nagyobb, fodros jégképződmények jelennek meg a növény tövénél.
Egyes alakzatok fehér rózsára, mások összegyűrt selyemszalagra emlékeztetnek.
És bár a jelenség ritka, éppen ezért olyan különleges.
Ha egyszer egy fagyos reggelen fehér, virágszerű jégszalagokat pillantasz meg egy növény szárán, érdemes közelebbről megnézned. Lehet, hogy a tél egyik legszebb, legkevésbé ismert természeti jelenségének vagy tanúja.
Arra azonban készülj fel, hogy mire újra visszamész a kertbe, a különleges jégvirág már teljesen eltűnhet.










