Mindig is imádtam az áfonyát, de lássuk be, a bolti árak mellett igazi luxusnak számít, ha az ember rendszeresen szeretne belőle enni. Évekkel ezelőtt untam meg, hogy vagyonokat hagyok ott a pénztárnál azokért a pici műanyag dobozokért, amik ráadásul sokszor fél nap után megfonnyadnak a hűtőben. Akkor döntöttem el, hogy teszek egy próbát: mi lenne, ha magamnak termeszteném?
A legnagyobb poén az egészben, hogy nem kellett hozzá méregdrága kertészeti vetőmagokat rendelnem. Elég volt egyetlen doboz gurulós, lédús áfonya a sarki élelmiszerboltból, és egy egészen zseniális módszer, amivel azóta is végtelenítve újratermelem a saját bokraimat. Ha te is szeretnél nyáron a saját kertedből vagy teraszodról friss, vegyszermentes bogyókat csipegetni, mutatom, hogyan csináld!
Így vadászom le a tökéletes alapanyagot
Az egész folyamat a boltban kezdődik. Amikor áfonyát veszek azzal a céllal, hogy elültessem, nem a legolcsóbb, akciós dobozt keresem. Helyette addig válogatok, amíg meg nem találom a legszebb, legfeszesebb és leginkább óriási bogyókat. Minél nagyobb és egészségesebb a gyümölcs, annál nagyobb eséllyel lesznek benne erős, életrevaló magok.
Otthon aztán előveszek egy mélyebb tálat, és jöhet a legviccesebb rész: a krumplinyomó. Nem kell sajnálni őket, finoman össze kell zúzni a bogyókat a tál alján, majd felönteni az egészet kézmeleg vízzel, nagyjából a tál közepéig. Egy pici kevergetés után hagyom az egészet pihenni. A trükk az, hogy a húsos gyümölcsmaradványok felúsznak a víz tetejére, míg az értékes, nehéz magvak szépen leülepednek a tál alján. Innen már csak óvatosan le kell halásznom őket, és kiteríteni egy papírtörlőre, hogy teljesen megszáradjanak.
