Ugrás a tartalomra

Apró golyók hullanak a tölgyfáról, aztán maguktól ugrálni kezdenek: hihetetlen, mi él bennük

Apró golyók hullanak a tölgyfáról, aztán maguktól ugrálni kezdenek: hihetetlen, mi él bennük
Kertvár.hu · 4 perc

Képzeld el, hogy egy tölgyfa alatt apró, barnás golyócskákat veszel észre a földön. Első pillantásra magoknak vagy lehullott növényi törmeléknek tűnnek. Aztán az egyik váratlanul megmozdul. Nem fúj a szél, senki nem ért hozzá, mégis egy aprót ugrik. A jelenség annyira szokatlan, hogy nehéz elhinni, pedig a magyarázat egy parányi rovarban rejlik.

Tedd a KertVárat kedvenc forrásoddá!Így a Google-ben elsőként látod a cikkeinket.Beállítom
Hirdetés

A természetben nem minden mozog, aminek lába vagy szárnya van.

Léteznek olyan apró képződmények is, amelyek kívülről teljesen élettelennek látszanak, mégis képesek hirtelen helyet változtatni.

Ha ezt a kérdést teszi fel a rendőr, jól gondold meg a választ: nagyobb bírság is lehet a végeEz is érdekelhetEgyhetes razzia indul a magyar utakon, őket fogják ellenőrizni

Pontosan ilyenek az úgynevezett ugráló tölgygubacsok.

Hirdetés

Ezek a mindössze néhány milliméteres, olykor alig egy milliméter átmérőjű képződmények a tölgyfák levelein alakulnak ki.

Amikor lehullanak a földre, egészen különös dolog történhet velük.

Az apró golyók egyszer csak ugrálni kezdenek, mintha valaki belülről lökdösné őket.

És valójában nincs is messze az igazság.

Nem magok hullanak a fáról, hanem apró lakóhelyek

A különös jelenség egyik legismertebb okozója a Neuroterus saltatorius nevű gubacsdarázs.

Ez az apró rovar Észak-Amerikában fordul elő, és egyes tölgyfajok levelein idéz elő különleges növényi képződményeket.

Ezeket nevezzük gubacsoknak.

A gubacs valójában a növény saját szöveteiből alakul ki, a rovar fejlődésének hatására.

A kialakuló apró kamrában egy darázslárva fejlődik, amely védelmet és táplálékot kap a környező növényi szövetektől.

A külső burok ezért megtévesztő.

Amit maghoz hasonló golyónak gondolnánk, az valójában egy apró rovar fejlődési helye.

A legérdekesebb azonban az, hogy a lárva nem marad teljesen mozdulatlan a belsejében.

Ezért kezdenek ugrálni a golyócskák

Amikor a gubacs leválik a tölgy leveléről, a földre hullik.

A benne fejlődő lárva ekkor erőteljes mozdulatokat végezhet.

Mivel az apró állat szorosan illeszkedik a gubacs belső üregébe, mozgása az egész képződményt meglökheti.

A parányi golyó ettől elmozdulhat, megpördülhet, vagy akár fel is ugorhat a talajról.

Egyes megfigyelések szerint az alig egy milliméteres gubacs akár három centiméter magasra is felugorhat.

Ez nagyjából harmincszorosa a saját méretének.

A jelenség különösen látványos lehet sima felületen, ahol az apró golyók mozgása könnyebben megfigyelhető.

A mozgás azonban nem folyamatos, és nem minden gubacs ugrik egyszerre.

Előfordulhat, hogy percekig semmi sem történik, majd az egyik hirtelen megmozdul.

De miért ugrál egy rovar, amely még a gubacs belsejében él?

Ez az egyik legérdekesebb kérdés.

A kutatók szerint az ugráló mozgás segíthet abban, hogy a földre hullott gubacs kedvezőbb helyre kerüljön.

A talajfelszínre érkező apró képződmények ugyanis könnyen kiszáradhatnak, vagy kedvezőtlen körülmények közé kerülhetnek.

A mozgás lehetőséget adhat arra, hogy a gubacs a lehullott levelek közé vagy a talaj apró mélyedéseibe jusson.

Az ilyen helyek védettebb környezetet biztosíthatnak a benne fejlődő rovarnak.

A mozgás pontos evolúciós előnyeit azonban nem minden részletükben ismerjük.

Annyi biztos, hogy az ugrálást a gubacs belsejében található élő lárva mozgása hozza létre.

Nem mágnesességről, különleges növényi energiáról vagy a golyók önálló életéről van szó.

Egy apró darázs áll az egész mögött

A gubacsdarazsak a rovarvilág különösen érdekes képviselői.

A nevük ellenére sok fajuk olyan kicsi, hogy szabad szemmel alig észrevehető.

Szaporodásuk során egyes fajok a növény meghatározott részeibe rakják petéiket.

A fejlődő lárva és a növény közötti kapcsolat hatására a növényi szövetek rendellenes növekedésbe kezdhetnek.

Így jönnek létre a különféle alakú gubacsok.

Egyesek gömbölyűek, mások tüskések, szőrösek vagy lapos korongokra hasonlítanak.

A legtöbb azonban nem képes ugrálni.

Az ugráló tölgygubacsok éppen ezért számítanak különösen érdekesnek.

Magyarországon is találkozhatunk velük?

Hazánkban is számos gubacsdarázsfaj él, és a tölgyfákon gyakran megfigyelhetők a különböző alakú gubacsok.

Előfordulhatnak például gömbölyű, rücskös vagy apró, korongszerű képződmények a leveleken és az ágakon.

A legismertebb ugráló tölgygubacsot létrehozó Neuroterus saltatorius azonban észak-amerikai faj.

Ezért nem szabad minden magyarországi tölgy alatt talált apró golyóról azt feltételezni, hogy ugrálni fog.

A hazai gubacsok megfigyelése ettől még rendkívül érdekes lehet, hiszen sokuk belsejében ugyancsak apró rovarlárvák fejlődnek.

A különböző formák ráadásul gyakran segítenek megállapítani, melyik rovarfaj állhat a kialakulásuk mögött.

Károsíthatják a tölgyfát?

A tölgyeken megjelenő gubacsok sokszor feltűnőek, de nem feltétlenül jelentenek súlyos veszélyt.

A legtöbb levélgubacs csak kisebb, helyi elváltozást okoz a növényi szövetekben.

Az egészséges, kifejlett tölgyek általában jól viselik a mérsékeltebb gubacsképződést.

Erős fertőzés esetén azonban egyes gubacsdarázsfajok a levelek elszíneződését vagy idő előtti lehullását is előidézhetik.

A károsodás mértéke ezért a rovarfajtól, a gubacsok számától és a fa általános állapotától függ.

A gubacsok puszta jelenléte miatt általában nincs szükség automatikus vegyszeres kezelésre.

A természet néha egészen hihetetlen megoldásokat talál

Ha egy apró golyó magától megmozdul a földön, könnyű valamilyen különleges, megmagyarázhatatlan jelenségre gondolni.

Pedig az ugráló tölgygubacsok mögött egy rendkívül egyszerű, mégis lenyűgöző folyamat áll.

Egy apró rovarlárva mozog a saját védőkamrájában, és közben az egész képződményt képes megemelni.

A külvilág számára mindez úgy látszik, mintha egy apró mag életre kelt volna.

A legmeglepőbb az egészben, hogy a mozgó golyó nem maga az állat, hanem az a növényi képződmény, amelyben él.

Hirdetés

Ez is jól mutatja, hogy néha a legapróbb élőlények produkálják a természet legkülönösebb jelenségeit.

Hirdetés

Olvasói reakció

Hogy tetszett a cikk?

Olvasd el ezeket is

Iratkozz fel a KertVár hírlevelére!

Ez is érdekelhet

Hasonló cikkek