Az amerikai America’s Test Kitchen szerkesztősége egyszer két egyforma minihűtőt rakott tele egy hónapra apróra vágott hagymával, kimchivel, parmezánnal és konzervtonhallal. Az egyikbe egy bögre szódabikarbóna került, a másikba ugyanennyi aktív szén granulátum. A kóstolók, pontosabban a szagolók végig egyöntetűen a szenes hűtőt ítélték „jelentősen kevésbé büdösnek”.
Kávézacc nem volt ebben a tesztben, pedig ma ez a legnépszerűbb házi megoldás már ez. Ránézésre igen logikus, mivel a zacc sötét, porózus, és erős, kellemes illata van. Csakhogy az illat és a szagmegkötés két külön dolog, és a zacc trükkje leginkább az előbbin múlik.
Mit tesz valójában a zacc a hűtőben?
Két tudományos munka szokott előkerülni, amikor a kávézacc szagelnyelő képességéről van szó. A New York-i City College kutatója, Teresa Bandosz csapata a használt zaccból aktív szenet készített: cink-kloriddal keverték, majd 800 fokon kiégették, és az így kapott anyag a záptojásszagú kén-hidrogént kötötte meg. A japán Kinki Egyetem 2006-os vizsgálata, amely a Journal of Oleo Science folyóiratban jelent meg, mikrohullámmal elszenesített zaccot tesztelt ammóniára, és egyes mintáknál több ammónia kötődött meg, mint az aktív szénen, csak lassabban.
Mindkét esetben szenet vizsgáltak, nem a kávéfőzőből kikopogtatott barna port. A nyers zacc pórusai nem nyitottak meg úgy, mint egy kiégetett szénszemcséé, ezért a hűtőben főleg azt teszi, amit az orrod is érez: saját kávéillatot ad, ami elnyomja a hagymát. Rövid távra ez is segíthet, például egy zsúfolt hétvégi buli előtt, de a szag forrása ott marad.
Van még egy buktató. A frissen lefőzött zacc vizes, a hűtő sötét és zárt, ez pedig a penésznek kedvez. Ha mégis kipróbálod, előbb egy tepsin, vékonyan elterítve szárítsd ki teljesen, és egy-két hét után cseréld. A szárazra kikészített zacc utána is hasznos marad, a kertben is megtalálja a helyét.
Szódabikarbóna vagy aktív szén?
A szódabikarbóna kémiailag dolgozik. A kanadai McGill Egyetem Office for Science and Society rovatában Joe Schwarcz vegyész úgy magyarázza, hogy a hűtőszag jó része illékony zsírsavakból áll, például az avas vaj vajsavából, a szódabikarbóna pedig lúgként ezeket szagtalan sóvá alakítja. A feltétel az, hogy a por nagy felületen érintkezzen a levegővel: egy kis sarkán kibontott doboz szinte semmit nem ér, egy tányéron szétterítve viszont dolgozik. A savas szagokon kívül viszont sok mindenre nem hat, és ugyanannak a szerkesztőségnek egy korábbi próbájában, ahol savanyú tej, büdös sajt és romlott hal lapult egy zárt dobozban, az eredmény nem volt meggyőző.
Az aktív szén fizikailag köt, apró pórusaiba sokféle illékony molekula beleragad, savas és nem savas egyaránt. A kísérletet végző szerkesztőség egy teljes méretű hűtőbe nagyjából két bögrényi, azaz kb. fél liter granulátumot javasol egy nyitott tálban, a hátsó falnál, a szellőzőnyílás közelében, havi cserével vagy frissítéssel.
Röviden így rangsorolhatod a hármat:
- aktív szén: a legszélesebb körben köt, a teszt győztese, havonta frissíteni kell
- szódabikarbóna: olcsó, a savanyú, avas szagokra jó, tányéron szétterítve hatásos
- kávézacc: elfedi a szagot, kiszárítva rövid távon segít, vizesen penészedhet
Melyik szag ellen nincs por?
Bármelyik elnyelőt teszed be, az csak a levegőben keringő szagot fogja meg. Ha egy kifolyt húslé beszáradt a zöldségfiók alá, az onnan újratermeli a bűzt. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Maradék nélkül programjának hűtőútmutatója havonta egyszer javasol alapos takarítást langyos vízzel és semleges tisztítószerrel, felülről lefelé haladva, az ajtótömítéssel együtt, majd szárazra törlést visszapakolás előtt. A takarításnál néhány gyakori hibát is jobb elkerülni, ezek a hűtő élettartamát rövidítik.
Ugyanez az útmutató azt is kéri, hogy semmi ne kerüljön csomagolás nélkül a hűtőbe, a hőmérséklet pedig 0 és 5 fok között legyen. Ez a szagok ellen is a legjobb védelem: a lefedett lilahagyma, a zárt dobozba tett füstölt kolbász és a fóliába tekert érett sajt eleve nem engedi szét az illatát. A zacc, a szóda vagy a szén csak a maradékkal birkózik, ami a dobozok mellett kiszökik.
Források: americastestkitchen.com, mcgill.ca, ccny.cuny.edu, maradeknelkul.hu
