Októberben beindul a fűtés, és sok lakásban vele együtt megjelenik egy tompa, záptojásra vagy dohos pincére emlékeztető szag, amely estére a fürdőszobából átszivárog az előszobába is. A spanyol OKDiario vízszerelőkre hivatkozó cikke a lefolyóban egész évben felgyűlt lerakódást teszi felelőssé: szappanmaradékot, hajat, vízkövet és a bőrről lemosott zsírt, amely vékony, nyálkás réteggel vonja be a cső falát. A lap hozzáteszi, hogy a fűtött, száraz levegőben a bűzelzáróban álló víz is gyorsabban fogy.
Mindkét magyarázatban van igazság, de a szagnak ennél több lehetséges forrása van, és mindegyik más javítást kíván. Egy kiszáradt szifont egy pohár víz megold, egy eldugult szellőzőcsőhöz viszont szerelő kell. Úgy haladj, mint egy nyomozó: a legolcsóbban ellenőrizhető gyanúsítottal kezdd, és csak akkor lépj tovább, ha azt már kizártad.
Első gyanúsított, a kiszáradt bűzelzáró
Minden lefolyó alatt van egy ívelt csőszakasz, amelyben állandóan néhány centi víz áll. Ez a vízzár zárja el az utat a csatornából felszálló gázok elől. A Michigani Állami Egyetem munkabiztonsági osztálya leírja, hogy egy ritkán használt mosdóban vagy padlóösszefolyóban ez a víz egyszerűen elpárolog, és onnantól semmi sem állja útját a csatornagáznak. Egy lakásban jellemzően a vendégfürdő zuhanya, a mosókonyha padlóösszefolyója vagy az évek óta érintetlen bidé a gyanús.
A próba két percet vesz igénybe. Engedj minden lefolyóba fél-egy liter vizet, a padlóösszefolyóba öntsd lassan egy kancsóból, aztán várj egy-két órát. Ha a szag eltűnik, megvan a tettes, és a megelőzés is egyszerű: a ritkán használt lefolyókba fűtési szezonban hetente engedj egy kis vizet.
Második gyanúsított, a haj és a szappan
Ha a vízzár rendben van, a bűz mégis közvetlenül a lefolyó nyílásából árad, főleg egy forró zuhany után, akkor nagy valószínűséggel a csőben megtelepedett biofilm a ludas. A hajszálak fennakadnak a rácson és a szifon kanyarjában, a szappan, a sampon és a testápoló zsíros maradéka rájuk tapad, és ebben a nyálkás tömegben baktériumok bontják a szerves anyagot. A bomlás közben kénes, rothadásra emlékeztető vegyületek is keletkeznek, a gőzös levegő pedig ezt a szagot jól szétviszi a lakásban.
Erre a vegyszernél többet ér a kézi munka. Emeld ki a zuhanylefolyó rácsát és a bűzelzáró kivehető betétjét, ami a legtöbb mai zuhanytálcánál szerszám nélkül megy. A hajcsomót egy fogazott műanyag tisztítószalaggal vagy egy kiegyenesített drótvállfa kampós végével húzd ki, a betétet pedig mosd át meleg, mosogatószeres vízben egy kiszuperált fogkefével. A mosdó szifonjának alsó része általában kézzel lecsavarható, csak tegyél alá lavórt.
Harmadik gyanúsított, a zsír
A fürdőszobában ritkább, mint a konyhában, de előfordul. A kádba csepegtetett fürdőolaj, a testolaj, a mosdóba lemosott krémmaradék a cső hidegebb szakaszain megdermed, és réteget képez, amelyre aztán minden más rátapad. Télen, amikor a külső falban futó csövek is lehűlnek, ez gyorsabban megy végbe. Bő, forró, de nem lobogó víz és utána a fenti mechanikus tisztítás általában elég.
Negyedik gyanúsított, a szellőzőcső
A legkellemetlenebb eset az, amikor minden lefolyó tiszta, minden vízzár tele van, és a szag mégis visszatér. Wisconsin állam egészségügyi hivatalának összefoglalója ilyenkor a tetőn kivezetett szellőzőcső dugulását vagy sérülését, illetve a falban futó vezeték szivárgását említi. Árulkodó jel, ha a lefolyó bugyog, amikor a mosógép üríti a vizet, vagy ha a WC lehúzása után a mosdó szifonjából eltűnik a víz. Társasházban a közös függőleges vezeték, a strang szellőzése a ház dolga, ezt a közös képviselőnél kell jelezni. Ha a szag a falból vagy a padlóból jön, szintén szerelőt hívj.
A csatornagáz nem csupán kellemetlen. Egyik fő összetevője, a kénhidrogén kis mennyiségben is irritálhatja a szemet és a légutakat, fejfájást és hányingert okozhat, nagyobb töménységben pedig eltompítja a szaglást, így a szag elmúlása nem feltétlenül jelenti, hogy a gáz is eltűnt. Erős szagnál és rosszullétnél szellőztess, hagyd el a lakást, és kérj segítséget.
A szódabikarbóna, az ecet és ami soha nem kerülhet egymás mellé
Az OKDiario cikke forró vizet, szódabikarbónát és ecetet ajánl, majd öblítést, és mellékesen bolti lefolyótisztítót is. A szódabikarbóna és az ecet keveréke ártalmatlan, de inkább látványos, mint hatásos, hiszen a lúgos és a savas anyag pezsgés közben nagyrészt semlegesíti egymást. Szagtalanításra elmegy, egy hajcsomót viszont nem old fel.
Komoly veszélyt az okoz, ha a háztartási szereket keverjük. New Jersey állam egészségügyi minisztériumának figyelmeztetése szerint klórtartalmú fehérítő és sav (ecet, citromsav, vízkőoldó, egyes WC-tisztítók) keverékéből klórgáz szabadul fel, ammóniával pedig klóramin keletkezik. Mindkettő köhögést, légszomjat, súlyos esetben tüdőkárosodást okozhat, és a különböző lefolyótisztítók egymással is veszélyesen reagálhatnak. Ha klóros gélt öntöttél a lefolyóba, a szódás ecetes kezelés aznap már ne kerüljön sorra, és két különböző vegyszeres tisztítót se önts egymás után ugyanabba a csőbe.
Ha mégis megtörtént a baj, azonnal menj friss levegőre, és hívd az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat ingyenes, éjjel-nappal elérhető számát, a 06 80 20 11 99-et, súlyos tüneteknél pedig a 112-t.
Források: okdiario.com, ehs.msu.edu, dhs.wisconsin.gov, nj.gov
