Norvégiában egy közönséges májpástétom-konzerv lett a bizonyíték arra, hogy a bevásárlás időpontja is pénzbe kerülhet és károkat okozhat. A 100 grammos konzervet az egyik nagy lánc vasárnapi akciós újságjában 10 koronáért hirdette, a riválisnál hétfő reggel még 15,40 korona volt az ára. Hétfő délutánra a második lánc is levitte 10 koronára.
Az esetet Rune Nikolaisen, egy ismert norvég akcióvadász blogger írta meg, a norvég Dagens pedig ebből indulva azt tanácsolta olvasóinak, hogy a Kiwi, a Rema 1000 és a Coop Extra üzleteibe ne hétfő reggel menjenek. Hétfőn indul ugyanis az új akciós hét, és a versenytársaknak néhány óra kell, mire egymás áraihoz igazodnak. Aki az első órákban vásárol, az a még ki nem igazított, magasabb árat fizeti.
Miért mozognak ennyire együtt az árak?
A jelenség mögött nem a friss áru vagy a hétvégi kifogyás áll, hanem az, hogy a nagy láncok szinte egymás tükörképei. Egy korábbi norvég ártesztben két diszkontlánc 59 vizsgált termékéből 56 ára pontosan megegyezett. Az egyik lánc nyíltan vállalja is, hogy hetente nagy termékkört ellenőriz a riválisoknál, és ha azok árat csökkentenek vagy rövid akciót hirdetnek, ugyanarra vagy lejjebb viszi a saját árát, amint észreveszi. Ez az utóbbi mondat a kulcs: amint észreveszi. Addig a régi ár él a polcon.
A történetnek van egy komolyabb háttere is. A norvég versenyhatóság 2024 augusztusában összesen 4,9 milliárd korona, nagyjából 420 millió euró bírságot szabott ki a három nagy élelmiszer-kereskedelmi csoportra. Ezek 2011 és legalább 2018 áprilisa között széles körben beengedték egymás „árvadászait” az üzleteikbe, akik kézi szkennerrel gyűjtötték a konkurencia árait, a végén már naponta többször. A hatóság szerint ez gyengítette a versenyt, mert ha mindenki tudja, hogy a többiek gyorsan követik az áremelést, akkor emelni megéri, csökkenteni kevésbé. A láncok együtt a norvég piac forgalmának 95 százalékát adják. A fellebbviteli testület 2025 augusztusában helybenhagyta a döntést, a cégek bírósághoz fordultak.
A Dagens maga is hozzáteszi, hogy hétfő délután nem mindig olcsóbb, mint hétfő reggel. A tanács tehát nem garantált megtakarítás, hanem arra figyelmeztet, hogy az akciós hét első óráiban a legnagyobb az esélye egy még ki nem igazított árnak.
Mi igaz ebből a hazai boltokra?
A norvég szabályt nem lehet egy az egyben átvenni, és ezt jobb tisztán látni. Itthon a nagy élelmiszerláncok heti akciós ciklusa jellemzően nem hétfőn kezdődik, sok szórólap a hét második felében indul. A „hétfő reggel” tehát nálunk nem varázsidőpont. Arra sincs nyilvános adat, hogy a hazai láncok ugyanazon a napon, órák alatt igazítanák az áraikat egymáséhoz, ahogy a norvég példában történt.
Ami átvehető, az a gondolat: az akciós hét első napján az árak még mozoghatnak, és ugyanaz a termék két boltban egészen más áron lehet, akkor is, ha az egyik hangosan hirdeti a kedvezményt. Itthon ráadásul ehhez hatósági eszköz is van.
Az árfigyelő, amit kevesen használnak
A Gazdasági Versenyhivatal 2023 óta működtet online árfigyelő rendszert. Adatszolgáltatásra az az élelmiszer- és illatszer-kiskereskedő köteles, amelynek az előző lezárt üzleti évben a kereskedelmi árbevétele meghaladta a 100 milliárd forintot, vagyis gyakorlatilag az összes nagy lánc. A kereskedők naponta küldik be az aznapi legalacsonyabb nyilvános árat és külön a törzsvásárlói árat, a rendszer pedig a korábbi árat is nyilvántartja.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy nagyobb bevásárlás előtt öt perc alatt megnézheted, a bevásárlólistád tíz legdrágább tétele melyik láncnál mennyibe kerül aznap. A norvég vásárló órákat várt, hogy a rivális lekövesse az akciót, te viszont egyszerűen oda mehetsz, ahol már most olcsóbb.
Mikor valódi az akció?
Van egy uniós szabály, ami szintén a vásárló kezébe ad eszközt. Az Európai Unió Bírósága 2024 szeptemberében, egy német diszkontlánc ügyében kimondta, hogy ha a kereskedő százalékban vagy „szuperár” jellegű szöveggel hirdet árcsökkentést, a kedvezményt a megelőző legalább 30 nap legalacsonyabb árához kell mérni. Így nem lehet az akció előtt felemelni az árat, majd onnan „leárazni”.
Ha egy hétfői vagy bármelyik napi akció gyanúsan nagy kedvezményt ígér, az árfigyelőben visszanézheted, mennyi volt a termék ára az elmúlt hetekben. Ha a „régi ár” sosem volt a polcon, a kedvezmény sem valódi.
Mikor menj tehát?
Az ellenőrizhető tények alapján nem a hét egy adott napja számít, hanem a sorrend:
- Nézd meg, a te boltod akciós újsága melyik naptól érvényes, és ne az első órákban vegyél nagy tételt, ha a konkurencia még nem hirdette meg a saját heti árait.
- Bevásárlás előtt egyeztesd a drágább tételeket az árfigyelőben, mert a napi ár ott látszik.
- Az akciós árat vesd össze a korábbi árral, ne a cédulán áthúzott számmal.
- Ha tartós, nem romlandó árut veszel, és az akció még napokig érvényes, nem kell rögtön lecsapnod, közben a versenytársak is reagálhatnak.
Források: dagens.no, konkurransetilsynet.no, arfigyelo.gvh.hu, curia.europa.eu
