A kertben naponta kimondjuk a nevüket, mégis ritkán gondolunk bele, honnan jönnek. Pedig a magyar növénynevek mögött sokszor egész kis történetek vannak: népi megfigyelések, német mintára alkotott szavak, a nyelvújítás korának leleményei, és olyan nevek is, amelyeknek az eredetét a nyelvészek sem tudják biztosan.
Az alábbiakban tíz ismert növény nevének a háttere következik, főként a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont Új etimológiai szótára alapján.
1. Nefelejcs
A neve egy felszólítás: ne felejts. A szótár szerint először 1790-ben írták le „Ne-felejts” alakban, és a német Vergißmeinnicht tükörfordítása, vagyis szó szerinti átültetése. A németeknél ez a kék virág a szerelmesek jelképe volt. Ugyanígy alakult az angol forget-me-not és a francia ne m’oubliez pas is. Korábban, 1783-ban az „engem ne felejts” alak is előfordult.
Ha a kertedben is szeretnél nefelejcset, a nefelejcs gondozásáról külön írtunk.
2. Árvácska
Ez a szó először egészen mást jelentett. 1642-ben még árva gyereket, árvaházi gyermeket neveztek így, a virág jelentése csak 1824-ben bukkan fel. A szótár szerint a név talán a vadon termő növény egyszerű, szerény megjelenésére utalhat, de ezt csak óvatos magyarázatként adja meg. Érdekes, hogy a szerbhorvát és a szlovák is az árva szóból képezte a virág nevét, a németek pedig Stiefmütterchennek, azaz kis mostohaanyának hívják.
Ősszel ültetve egész télen díszíthet, erről itt írtunk részletesen.
3. Gólyahír
Ez a név nem a nép ajkán született, hanem tudatos alkotás a nyelvújítás korából. Először 1807-ben jelent meg, Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály Magyar Fűvész Könyvében. Az aranysárga virágú mocsári növény kora tavasszal, még a gólyák visszatérése előtt virágzik, mintha hírt hozna az érkezésükről, ezért kapta a nevét. Népi nevei között a gólyavirág, a békavirág és a libadöglesztő is szerepel.
4. Nebáncsvirág
A neve egy rövid figyelmeztetés: ne bánts. A szótár szerint 1818-ban már „Nebánts virág” alakban írták. A név valószínűleg a termésre utal, amely érintésre hirtelen felpattan és szétszórja a magokat. Az erdei nebáncsvirág tudományos neve, az Impatiens noli-tangere is ugyanezt mondja, a latin noli me tangere jelentése: ne érints. Az angolban touch-me-not, a németben Rührmichnichtan a neve. A szó átvitt értelemben 1852 óta a sértődékeny, érzékeny emberre is használatos.
A kertben tartható rokonáról, a kerti nebáncsvirágról is van gondozási útmutatónk.
5. Százszorszép
A név a „százszor szép virág” kifejezésből rövidült. A szótár szerint 1673-ban már „százszor-szép virág” alakban szerepel, 1708-ban pedig Pápai Páriz Ferenc szótárában önállóan is. A „százszor” itt nem számot jelent, hanem azt, hogy nagyon. A szótár szerint a latin bellis, a német Tausendschön és a cseh stokrása mintája is hozzájárulhatott a szó kialakulásához.
6. Kakukkfű
Ez a lista egyik legrégebbi neve: a szótár szerint „kakuc fiu” alakban már 1395 körül leírták, 1604-ben pedig Szenczi Molnár Albert szótárában is szerepel. Az, hogy miért éppen a kakukkról nevezték el, a nyelvészek szerint sem világos. Más nyelvekben is vannak kakukkról elnevezett növények, a németben a Kuckucksblume, az angolban a cuckoo-flower, de a pontos kapcsolat ma sem ismert. Ha a gyógy- és fűszernövényekben otthon vagy, egy gyógynövény kvízen kiderül, a kakukkfű mellett mennyit tudsz a többiről.
7. Gyöngyvirág
A név a fehér, apró, gyöngyszerű virágokra utal. A szótár szerint 1545-ben „göng uiragot” alakban írták le először. Régebben Szent György virágának is hívták, mert a naptárban Szent György napja, április 24. környékén nyílik.
8. Muskátli
A muskátli jövevényszó, a németből került hozzánk. A szótár szerint először 1844-ben írták le, és a német Muskat, azaz szerecsendió szóhoz, illetve egy bajor-osztrák nyelvjárási alakhoz kapcsolódik. A névadás oka a növény pézsmaszerű illata. Már 1664-ben megpróbálták magyar szóval, „pézsmavirággal” helyettesíteni, de ez nem terjedt el. Hogy a magyar nyelv mennyi szót kapott a németből és más nyelvekből, azt egy jövevényszó kvízen is ki lehet próbálni.
9. Pásztortáska
Ezt a gyomnövényt a termése miatt nevezték el így: a kis, táska formájú becőketermése egy pásztor tarisznyájára emlékeztet. A Wikiszótár szerint a név a német Hirtentasche tükörfordítása, a latinban bursa pastoris, vagyis pásztorerszény a neve. Népi nevei között a paperszény, a békatarsoly és az istentáskája is szerepel.
10. Bársonyvirág, más néven büdöske
Ennek a népszerű nyári virágnak két neve van, és mindkettő mást emel ki. A magyar Wikipédia szerint a bársonyvirág nevet finom tapintású, bársonyos szirmai után kapta, a büdöske és a népi „büdös rózsa” név pedig az erős illatára utal, amit nem mindenki szeret.
A nyelvújítás nyomai a kertben
A gólyahír nem az egyetlen tudatosan alkotott növénynév. A nyelvújítás korában sok növény kapott új, magyar nevet, és ezek egy része ma is él. A muskátlinál viszont éppen fordítva történt: a 17. századi magyar pézsmavirág helyett a német eredetű szó maradt meg. Ha szereted az ilyen nyelvi érdekességeket, a magyar nyelvi kvízek között is találsz hasonló kérdéseket.
Források: Új etimológiai szótár (HUN-REN NYTK), Wikiszótár, Wikipédia
