A kutatók szerint a műanyag vágódeszkát érdemes közelebbről is szemügyre venni, ugyanis a rendszeres aprításnak olyan következménye is lehet, amely szabad szemmel alig észrevehető, viszont hosszútávon problémákat okozhat. Ugyanis a kés az élelmiszer mellett a műanyag vágódeszka felületét is igénybe veszi és az anyag folyamatosan kopik. A kutatókat éppen az kezdte foglalkoztatni, mi válik le ilyenkor a felszínéről, és hová kerülnek ezek a részecskék.
A kés használata folyamatosan felsérti a felületet
Az Environmental Science & Technology folyóiratban megjelent vizsgálati eredmények azt mutatták ki, hogy a műanyag vágódeszkákon való aprítás közben mikroműanyagok szabadulhatnak fel a felületről, és az élelmiszerhez keveredhetnek.
A műanyag vágódeszkából leváló mennyiség több körülménytől is függött. A vizsgált polipropilén deszkák nagyobb mikroműanyag-kibocsátást mutattak, mint a polietilénből készültek. A bemutatott kísérleti helyzetekben a zöldségek aprítása ugyancsak fokozta a részecskék leválását a felületről. A probléma fennállásában az is lényeges, milyen mechanikai terhelés éri használat közben. A vágódeszka ebből a szempontból egy igazán igénybe vett felület, ugyanis a kés éle egyfolytában érintkezik vele.
Éves szinten rengeteg mikronműanyag kerül be a szervezetbe
A kutatók az eredményekből az éves mikroműanyag- fogyasztást is megbecsülték. Polietilén deszkák használatának esetében ez az adat személyenként 7,4–50,7 grammos tartományt mutat, polipropilén esetében pedig 49,5 grammos érték volt a megadott érték.
Ezek jelentősnek tűnő mennyiségek, de az értelmezésükhöz hozzátartozik, hogy kísérleti adatokból számított becslésekről van szó, nem az emberek szervezetében megmért műanyagtartalomról. A vizsgálat arra világít rá, hogy az ételkészítéshez használt eszközök is hozzájárulhatnak a mikroműanyagokkal való találkozáshoz.
Mik lehetnek az egészségügyi következmények?
Mikroműanyagokat már emberi vérben, anyatejben és különböző szövetekben is kimutattak. A kutatások pontosan emiatt arra keresik a választ, milyen hatást gyakorolnak valójában ezek az emberi szervezetre, és annak működésére.
A vizsgált lehetséges következmények között szerepelnek a gyulladásos folyamatok, a sejtkárosodás és a hormonrendszer zavarai, valamint a meddőség és a daganatos betegségek kialakulása is. Ezen kívül felmerült a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a férfi termékenység változásaival való összefüggés is. A hosszú távú emberi egészséghatások azonban még nem bizonyíthatóan tisztázottak.
Javasolt külön deszkát fenntartania a nyers húsokhoz, és egy másikat a közvetlenül fogyasztható élelmiszerekhez. Az eltérő színű vagy jól megkülönböztethető vágódeszkák segíthetnek abban, hogy főzés közben mindig a megfelelő deszkát lehessen használni.
A fa vágódeszka jobb megoldás
A műanyag helyett sokan választanak fát, ami egy jobb megoldás. Viszont egy nemrégen elkészült vizsgálat eredményének beszámolója szerint a vizsgálatban juharfából készült deszkán figyelték meg az E. coli baktériumok viselkedését. A leírás szerint a nedvességet felvevő farostok közé került baktériumok néhány órán belül elpusztultak, míg a vizsgált műanyag felületen hosszabb ideig fennmaradtak. Ezt azonban nem lehet minden fafajtára és minden konyhai helyzetre általánosítani.
A műanyag vágódeszkát ki kell dobni?
A kutatási eredmények indokolttá teszik a műanyag vágódeszkák használatának átgondolását, ami nem egyenesen arányos viszont azzal, hogy minden darabot azonnal ki kell dobni. Az FDA élelmiszerekkel érintkező anyagokra vonatkozó értékelési elve szerint vizsgálni kell az élelmiszerbe jutó anyagokat és a rendeltetésszerű használat biztonságosságát. Ez azonban még nem a műanyag vágódeszkák betiltását jelenti.
Ha a mikroműanyagok bejutását a szervezetbe szeretné elkerülni, akkor a fa vágódeszka a legjobb alternatíva. A döntésnél mindenképpen javasolt olyan eszközt vásárolni, amelyet a mindennapokban megfelelő módon lehet tisztítani és karbantartani.
