A Nápolyi Federico II. Egyetem egyik szakmai előadásának összefoglalója szerint 170 méter mélyen szeretett volna a tengerszint alatt megépíteni egy vasúti alagutat, 1870-ben egy olasz mérnök a Messinai-szoros alá. Szicíliát a szárazfölddel összekötni azóta is szeretnék, azonban ezeket a kezdeményezéseket, viták övezik.
Az első tervet Carlo Alberto Navone készítette el ehhez, aki később a Genova felé vezető Giovi-vasútvonal egyik mellékágának tervezőjeként vált ismertté. A Catania LiveUniversity összefoglalója a torinói Politecnico kutatására hivatkozva azt írja, hogy Navone 1870. március 31-én mutatta be munkáját a torinói mérnökképző iskolában, és a bizottság a legmagasabb pontszámot adta rá. Egy diplomamunkáról van tehát szó, nem állami megrendelésről, ami a mai szemmel nézve még merészebbé teszi az ötletet.
Hogyan nézett volna ki az alagút?
A tervet bemutató olasz szakmai összefoglaló szerint a vonal Villa San Giovanni (Calabria) és Ganzirri (Szicília) térségét kötötte volna össze, a szoros geológiai szerkezetét követve. A két bejárati állomás nagyjából 10 méterrel a tengerszint felett állt volna, innen hosszú lejtős szakaszokon ereszkedtek volna le a pályák az alagút legmélyebb részéig. A szicíliai oldalról egy 4250 méteres lejtőt terveztek, a calabriai oldalról két, 1000 és 3750 méteres szakaszt.
A két állomás közötti teljes út mintegy 9 kilométer lett volna, ebből körülbelül 8,5 kilométer föld alatt. Navone azzal számolt, hogy az első nagyjából 800 méteren puhább márgában és mészkőben halad a fúrás, utána kemény gneiszben. Az építést négy évnél rövidebbre becsülte, a költséget nagyjából 35,5 millió lírára.
A vontatásról is volt elképzelése: a meredek rámpákat az akkori legerősebb gőzmozdonyokkal akarta legyőzni. Hogy egy hosszú, mély alagútban hogyan távozott volna a füst, arról a fennmaradt összefoglalók nem írnak. A források egymás között sem teljesen egyeznek: egy másik olasz összefoglaló például más végpontokat és kissé eltérő költségösszeget közöl, ami 150 év távlatából nem meglepő.
Nem ő volt az egyetlen aki tervet készített
A Nápolyi Egyetem anyaga szerint a 19. században több ötlet is született. II. Ferdinánd nápolyi király már 1840 körül vizsgáltatta az átkelést, de a költségek miatt elállt tőle. 1866-ban egy Cottrau nevű mérnök a tengerben lehorgonyzott, hal alakú úszótestekre támaszkodó acélhidat vetett fel. A Balarm szicíliai portál felidézi Alphonse Oudry francia mérnököt is, aki 1852-ben négynyílású függőhidat javasolt, ám a pilonokat a mély tengerfenékre kellett volna állítani. Azonban az egyik terv sem valósult meg, hiszen a szoros erős áramlásai, a nagy vízmélység és a térség földrengésveszélye ugyanaz a három gond volt akkor is, ami ma.
Alagút helyett, függőhíd
A 21. században már nem alagútról, hanem egyetlen nyílású függőhídról szól a vita. A StrettoWeb egy 2026. október 2-i minisztériumi egyeztetésről szóló beszámolója alapján a tervezett főnyílás 3300 méter, a hídon irányonként két forgalmi sáv és egy leállósáv, középen pedig két vasúti vágány futna. A költséget a projekt 13,532 milliárd euróra teszi, ez nagyjából 4900 milliárd forint.
Az út nem sima. Az AGI hírügynökség jelentése alapján az olasz Számvevőszék 2025. október 29-én megtagadta a jóváhagyást a beruházást engedélyező kormányzati határozattól. A Strade & Autostrade szakportál szerint ezután a minisztérium és a hidat építő állami társaság új eljárást indított. A StrettoWeb 2026. októberi összefoglalója sorra veszi a lépéseket: májusban a Számvevőszék rábólintott a programmegállapodásra, augusztusban pedig a kormány elfogadta a kiemelt közérdekről szóló jelentést, és az Európai Bizottság sem látott szükséget új közbeszerzésre.
A végleges terv újbóli jóváhagyása a cikk megírásakor még nem volt napirenden. Ha ez megtörténik, év végéig indulhatnak az előkészítő munkák, a forgalomba helyezést pedig 2034-re várják. Navone vonata tehát sosem futott le a tenger alá, és könnyen lehet, hogy az első szerelvény, amely átkel a szoroson, végül nem alatta, hanem 3,3 kilométeres fesztávon, felette halad majd.
Források: apef.unina.it, liveuniversity.it, agi.it, strettoweb.com
