Nyáron kevés jobb dolog van a frissen főtt, ropogós csemegekukoricánál. A boltban vagy a piacon azonban nem mindig egyszerű eldönteni, melyik cső lesz igazán édes és zamatos. Első pillantásra szinte mindegyik jónak tűnhet, pedig néhány apró jel sokat elárul a frissességről.
Tartalom (2 rész)
A képen négy különböző kukoricát láthatsz. Te melyiket tennéd a kosaradba?
Ezt érdemes figyelni vásárláskor
A jó csemegekukorica csuhéja lehetőleg legyen élénkzöld, friss tapintású és szorosan simuljon a csőre. A száraz, sárguló vagy foltos külső levelek arra utalhatnak, hogy a kukoricát már régebben szedték.
Érdemes a kukoricabajuszt is megnézni. A friss csöveknél a szálak barnás, aranybarna árnyalatúak lehetnek, de nem ideális, ha teljesen kiszáradtak. Ha bele lehet pillantani a csuhé alá, a szemek legyenek teltek, feszesek és egyenletesen helyezkedjenek el.
Melyik a helyes választás?
A képen a 3-as kukorica lenne a legjobb választás. Telt, fejlett szemei vannak, a cső megfelelően érettnek tűnik, miközben a külső részei még nem mutatják az erős kiszáradás jeleit.
Fontos ugyanakkor, hogy pusztán a külső alapján nem lehet biztosan megmondani, melyik kukorica a legédesebb. Az édességet a fajta, az érettség és az is befolyásolja, mennyi idő telt el a betakarítás óta.
Van még egy fontos szabály
A csemegekukoricát érdemes minél frissebben elfogyasztani. Betakarítás után ugyanis fokozatosan változik a szemek cukortartalma, ezért a frissen szedett kukorica általában ízletesebb.
Ha tehát legközelebb válogatsz, a friss zöld csuhét, a telt szemeket és a jó állapotú kukoricabajuszt keresd, a kiszáradt, sérült vagy penészes csöveket pedig inkább hagyd a polcon.
