Nem kell találgatni, mi történik a lábunk alatt. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság nyilvános térképén bárki megnézheti a magyarországi felszínközeli talajvízkutak adatait, sőt azt is, hogy a jelenlegi vízszint mennyire tér el az elmúlt 30 év átlagától. Egyes helyeken az adatok egészen meghökkentőek lehetnek.
A hosszú, forró és csapadékszegény időszakokban legtöbbször a kiszáradó kerteket, folyókat és tavakat látjuk. Van azonban egy ennél sokkal kevésbé látványos folyamat is: folyamatosan változik a felszín alatt található talajvíz szintje.
Hogy pontosan mi történik odalent, azt ma már bárki ellenőrizheti.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, vagyis az OVF interaktív térképet működtet, amelyen a felszínközeli kutak adatai jelennek meg. A felületen hely vagy cím alapján is lehet keresni, így néhány kattintással megkereshetjük saját településünket vagy annak környékét.
Nem csak azt mutatja meg, milyen mélyen van a víz
A térkép egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy nem pusztán a talajvíz aktuális helyzetéről ad információt.
Megnézhetjük a talajvízkutak adatait, az elmúlt hét talajvízállását, valamint azt is, hogyan viszonyul a jelenlegi helyzet a hosszú távú átlaghoz.
Az összehasonlításhoz az 1991 és 2020 közötti időszak szolgál alapul.
Ez azért fontos, mert önmagában az, hogy például 3, 5 vagy akár 8 méterrel van alattunk a talajvíz, még nem feltétlenül jelent rendkívüli helyzetet.
Sokkal beszédesebb, hogy az adott területen normálisnak számít-e ez a mélység, vagy a megszokottnál lényegesen lejjebb húzódott a víz.
Hatalmas különbségek lehetnek az ország egyes részei között
Magyarország különböző területein jelentősen eltérhet, milyen mélyen található a talajvíz.
A térképen több kategóriában jelennek meg az értékek: vannak olyan területek, ahol viszonylag közel található a felszínhez a víz, máshol azonban több méteres mélységről beszélhetünk.
Ez azt jelenti, hogy két, egymástól akár nem is különösebben távoli település között is látványos különbség alakulhat ki.
Van, ahol közel tíz méterrel a felszín alatt mértek
Hogy mekkora eltérések lehetnek, jól mutatják egyes mérőkutak adatai.
Kerekegyháza egyik talajvízkútjánál például 2026 júliusának végén mintegy 9,6 méterrel a felszín alatt állt a talajvíz. Az adott mérőpont júliusi, hosszú távú átlaga ennél több mint két méterrel magasabb szintet mutat.
Más mérőpontokon szintén több méterrel a felszín alatt található a víz. Kunbaracson például nagyjából 7 méter, Nagyszénás térségében pedig több mint 5 méter körüli értékeket is mértek.
Fontos azonban, hogy ezek egyedi mérőkutak adatai. Nem jelentik azt, hogy az adott település minden pontján pontosan ugyanilyen mélységben található a talajvíz.
Nem feltétlenül a legnagyobb szám a legijesztőbb
A térkép talán legfontosabb funkciója a hosszú távú átlaggal történő összehasonlítás.
Ha ugyanis egy adott területen természetes módon mélyen helyezkedik el a talajvíz, akkor egy nagyobb mélységi érték önmagában még nem feltétlenül jelent problémát.
Egészen más a helyzet akkor, ha ugyanazon a mérőponton a vízszint egy-két méterrel alacsonyabb a megszokottnál.
Éppen ezért érdemes nemcsak az aktuális mélységet, hanem a hosszú távú átlagtól való eltérést is figyelni.
A cikk folytatódik, a hirdetés alatt lapozhatsz!
