A közösségi oldalakon rendszeresen felbukkan, hogy egy két páfrány vagy egy békeliliom a polcon a fürdőben majd elnyeli a zuhany utáni párát, és így távol tartja a penészt is a fuga mellől. A növénytan amúgy ennek éppen az ellenkezőjét mondja. A cserepes növény vizet vesz fel a földből, és annak nagy részét a levelein keresztül vízgőzként visszaadja a levegőnek. Ezt hívják transpirációnak, és így ez nem szárít, hanem pont, hogy nedvesít.
Az amerikai földtani intézet, az USGS ismeretterjesztő oldala úgy fogalmaz, hogy egy levél egy tenyészidőszak alatt a saját tömegének sokszorosát párologtatja el. A szobanövényeknél ugyanez zajlik kisebb léptékben, és a nebraskai egyetem szaktanácsadói kifejezetten azt javasolják, hogy a párakedvelő fajokat csoportosítsák, mert a közös párologtatásuk megemeli a körülöttük lévő levegő nedvességét. Ami a szobanövénynek jó, az a penész szempontjából éppen a rossz irány.
Honnan jön a tisztító növény legendája?
A történet a NASA 1989-es tiszta levegő vizsgálatáig nyúlik vissza. Ebben lezárt kamrákban mérték, hogyan csökken bizonyos illékony szerves vegyületek koncentrációja egy-egy növény mellett. Az eredmények azóta a lakberendezési tanácsok állandó szereplői, pedig a körülmények alig hasonlítanak egy valódi lakásra: a kísérleti kamrák jellemzően egy köbméteresek vagy annál kisebbek voltak, szellőzés nélkül.
A philadelphiai Drexel Egyetem kutatói, Bryan Cummings és Michael Waring 2019-ben a Journal of Exposure Science and Environmental Epidemiology folyóiratban közölt áttekintésükben harminc év tucatnyi vizsgálatát számolták át valós lakótérre. Arra jutottak, hogy négyzetméterenként 100-1000 növény kellene ahhoz, hogy a hatás felérjen egy épület légcseréjével, vagy akár egy lakás néhány nyitott ablakával. Waring egyetemi közleményben úgy foglalta össze, hogy a növények nagyszerűek, de nem tisztítják a beltéri levegőt elég gyorsan ahhoz, hogy annak hatása legyen. Ez a vizsgálat a vegyi anyagokról szólt, nem a páráról, de a következtetés hasonló: egy cserép a polcon nem versenyez a légcserével.
A norvég Dagens.no friss cikke is erre jut. A szerző három fürdőbe illő növényt ajánl, de leszögezi, hogy nincs jó bizonyíték arra, hogy néhány cserepes növény annyi nedvességet vonna el, ami megelőzné a penészt, és a nedves virágföld maga is párát ad.
Mi segít valójában a penész ellen?
A penész a tartósan nedves felületet szereti, ezért a megoldás mindig a nedvesség eltávolítása. Az amerikai környezetvédelmi hivatal, az EPA azt tanácsolja, hogy zuhanyzás közben működjön az elszívó, vagy legyen nyitva az ablak, és a lakás páratartalma maradjon 60 százalék alatt, ideálisan 30 és 50 százalék között. A hazai gyakorlatban gyakran emlegetett 40-60 százalékos sáv ezzel nagyjából összevág, a felső határ mindkét esetben a 60 százalék.
Egy olcsó digitális páratartalom-mérőről leolvasható, hol tart a fürdő. Ha zuhany után egy órával is 70 százalék feletti értéket jelez, ott a szellőzéssel van gond, nem a növények számával. Októbertől a magyar fűtési szezonban a hideg kinti levegő kevés vizet hordoz, ezért egy rövid, széles ablaknyitás ilyenkor sok párát kivisz. Ablaktalan fürdőben az elszívó a fő eszköz; ha gyenge, vagy csak a villannyal együtt jár, a zuhany után hamar leáll, pedig a falakon és a fugákon ott marad a víz. Arról, hogy a fürdőajtó nyitva vagy csukva maradjon a zuhany után, korábban külön cikkben írtunk.
A csempe és a zuhanyfal lehúzása, a vizes törölköző kivitele és a kád szélén álló víz feltörlése apróság, de pont ezek a felületek maradnak nedvesek órákig. Az őszi hónapokban a lakás többi részében is visszatérnek a penészt hozó rutinok, ezekről ebben az összeállításban olvashatsz.
Melyik növény bírja a párás fürdőt?
Ettől még nem kell száműzni a zöldet, csak más okból kerül oda. A nebraskai szaktanácsadók a páfrányokat, a díszlevelű begóniát, a maranta- és a kalátea-fajokat sorolják a magas páratartalmat kedvelő növények közé. A norvég cikk a békeliliomot, a zöldikét és a kardpáfrányt említi, azzal a megjegyzéssel, hogy a békeliliom mérgező a kutyákra és a macskákra, a kardpáfrány viszont biztonságosnak számít.
A feltétel a fény. Ablak nélküli fürdőben a legtöbb faj hetek alatt legyengül, a fénykedvelőbb fajokhoz pedig egy világos, ablakos helyiség kell. Ha mégis van növény a fürdőben, a túlöntözés kerülendő, mert a folyton vizes föld tovább növeli a párát, és a cserép alja maga is penészedhet.
A döntés tehát egyszerű: a növény dekoráció, a penész ellen pedig a mérő, az elszívó és az ablak dolgozik.
Források: drexel.edu, epa.gov, unl.edu, dagens.no
