Novembertől szinte minden lakásban ismerős sajnos már a látvány, felhúzod a redőnyt, és az üveg belső oldala tejfehér, az alsó szélén cseppek gyűlnek össze, pára halmozódik fel. Napközben aztán eltűnik, másnap reggel kezdődik elölről. A jelenség magában nem egy nagy baj. Az számít, mennyi víz gyűlik össze, hol, és meddig marad ott, mert később gondokat okozhat.
A harmatpont, egyszerűen
A levegő mindig tartalmaz vízgőzt, de csak egy bizonyos mennyiséget tud megtartani, és ez a mennyiség a hőmérséklettől függ. Minél hidegebb a levegő, annál kevesebb pára fér el benne. Ha a szoba meleg, nedves levegője egy hideg felülethez ér, az üveg mellett lehűl, és egy ponton már nem bírja tovább tartani a vizet. Ez a hőmérséklet a harmatpont. Alatta a gőz apró cseppekké csapódik ki.
Néhány szám, hogy legyen fogódzód (a harmatpontot a szokásos Magnus-képlettel számoltuk):
- 20 fokos szobában, 40 százalékos páratartalomnál a harmatpont nagyjából 6 fok.
- Ugyanott 50 százaléknál már kb. 9 fok.
- 60 százaléknál kb. 12 fok.
- 70 százaléknál kb. 14 fok.
Vagyis minél párásabb a levegő, annál „melegebb” felületen is megjelenik a víz. Egy fagyos éjszakán az ablaküveg, a keret és a fal sarka a szoba leghidegebb pontjai, ezért ott látod először.
Miért éppen a hálószobában, és miért reggel?
Alvás közben is párát termelsz, csak nem veszed észre. Az angliai North Yorkshire önkormányzatának lakossági tájékoztatója úgy számol, hogy egy alvó ember egy éjszaka alatt körülbelül fél pint, azaz nagyjából negyed liter vizet ad a levegőnek. Két emberrel ez fél liter körül van, egy zárt, kisebb szobában, ahol éjjel senki nem szellőztet.
Közben kint hajnalra lehűl a levegő, így az üveg is hajnalban a leghidegebb. A két hatás reggel találkozik: a szobában ekkor a legtöbb a pára, az ablak ekkor a leghidegebb. Ugyanez a brit tájékoztató azt is kiemeli, hogy a lecsapódás hideg reggeleken az ablakokon a legfeltűnőbb, de hideg falon, sarokban, szekrény mögött is kialakul.
Sok hálószobát ráadásul hűvösebbre fűtenek, mint a nappalit. A hidegebb szobában a levegő hamarabb éri el a harmatpontot, ezért ott több víz csapódik ki, mint a melegebb helyiségekben.
Mérd meg magad
Egy egyszerű digitális hő- és páratartalom-mérő pár ezer forintból beszerezhető, és sokat elárul. Tedd a hálószobába, ne közvetlenül az ablak vagy a radiátor mellé, és figyeld néhány napig, főleg este lefekvés előtt és reggel ébredés után.
Mihez viszonyíts?
- Az amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) penészmegelőzési anyaga 60 százalék alatt javasolja tartani a beltéri páratartalmat, ideálisan 30 és 50 százalék között.
- A hazai egeszseg.hu lakossági oldala az 50 százalék körüli értéket nevezi meg kedvezőnek, és arra figyelmeztet, hogy 70 százalék felett gyorsan szaporodó gombák jelennek meg, 60 felett pedig a poratkák is jól érzik magukat.
- A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) penészedésről szóló tájékoztatója a 60 százalék feletti páratartalmat, a hőhidakat és a páralecsapódást sorolja a beázás és penész leggyakoribb okai közé.
Ha a mérő reggelente rendszeresen 60 százalék fölött áll, az már jelzés, még ha penészt egyelőre nem is látsz.
Ezek a jelek gyanúsak
Egy-két reggel enyhe pára egy hideg napon nem riasztó. Akkor figyelj fel, ha:
- minden reggel csorog a víz az üvegen, és tócsa gyűlik a keret alján vagy a párkányon,
- a tömítésen, a keret alsó sarkában fekete vagy szürkészöld pöttyök jelennek meg,
- a fal sarka, a szekrény mögötti falfelület foltos, nyirkos tapintású,
- dohos szagot érzel, ami szellőztetés után is hamar visszatér.
Az NNGYK tájékoztatója az enyhe dohszagot és a szokatlan rossz közérzetet rejtett penész lehetséges jeleként is említi. Az EPA azt írja, hogy a nedves anyagokat 24-48 órán belül ki kell szárítani, különben megindulhat a penészedés. Ezért a reggeli vizet ne hagyd a keretben: egy száraz ruhával töröld le, és a ruhát ne a szobában szárítsd.
Ha a penész visszatérő, kiterjedt, vagy a falban jelenik meg, az már nem csak szellőztetési kérdés. Hőhíd, hibás szigetelés vagy beázás is állhat mögötte, ilyenkor a közös képviselő vagy szakember bevonása a következő lépés.
Rövid, intenzív szellőztetés
A harmatpontból az is következik, miért működik a téli szellőztetés. A hideg kinti levegő kevés vizet tartalmaz, és amikor a lakásban felmelegszik, a relatív páratartalma leesik. A csere tehát szárítja a lakást. Ha szélesre nyitod az ablakot pár percre, a levegő gyorsan kicserélődik, a falak és a bútorok viszont nem hűlnek át, így a fűtés hamar visszahozza a hőmérsékletet. A tartósan résre nyitott ablak ehhez képest lassan cserél, és közben a körülötte lévő falrészt hűti.
Reggel, mielőtt kimész a hálószobából, nyisd ki szélesre az ablakot néhány percre, ha lehet, a lakás túloldalán is egyet, hogy átjárjon a levegő. Utána csukd be, és hagyd, hogy a fűtés visszamelegítse a szobát. A nap folyamán is szellőztethetsz többször, de a reggeli első csere számít a legtöbbet.
A fűtés egyenletessége is számít. A brit tájékoztató kiemeli, hogy ha egy szobát erősen fűtesz, a többit pedig hidegen hagyod, a hideg helyiségekben erősebb lesz a lecsapódás. Ha a radiátor alig melegszik, előbb azt ellenőrizd, és ha kell, légtelenítsd a radiátort.
Ha mindezek után is minden reggel csorog az ablak, és a mérő tartósan magas értéket mutat, gondolj a nagyobb páraforrásokra is: bent szárított ruha, sok szobanövény, fedő nélkül főzés.
Források: nnk.gov.hu, epa.gov, northyorks.gov.uk, egeszseg.hu
