Ugrás a tartalomra

A katasztrófavédelem figyelmeztet, ezt a hibát követik el a legtöbben a fűtési szezon elején

· · 8 perc
A katasztrófavédelem figyelmeztet, ezt a hibát követik el a legtöbben a fűtési szezon elején

Október 15-én hivatalosan is elindult a fűtési szezon, bár a hideg reggelek miatt sok családi házban már hetekkel korábban begyújtottak. A katasztrófavédelem minden ősszel ugyanarra figyelmeztet, és a számok indokolják is: Mukics Dániel, a katasztrófavédelem szóvivője tavaly októberben az InfoRádióban arról beszélt, hogy a lakástüzek nagyjából 60 százaléka a fűtési időszakra esik, és a szén-monoxid-mérgezéseknél is hasonló az arány. Egy kis figyelem ráfordítással elkerülhetjük ezt az akár végzetes hibát.

Hirdetés

A leggyakoribb hiba nem valami különleges mulasztás. Az első hűvös estén egyszerűen bekapcsoljuk a kazánt vagy begyújtunk a kályhába, és csak utána jut eszünkbe, hogy a kéményt és a készüléket mikor látta utoljára szakember. Ilyenkor derül ki egy eldugult füstcső, egy kormos hőcserélő vagy egy repedt kéményfej, ráadásul akkor, amikor az ablakok már zárva vannak, és az egész család bent alszik.

Mi a gond az első begyújtással?

Nyáron a fűtés hónapokig áll. A gázkazán égésterében és hőcserélőjén ez alatt por rakódik le, ami az első üzemórákban ráég a felületekre. A katasztrófavédelem kéményseprő-ipari oldalán megjelent tájékoztató arra figyelmeztet, hogy a ráégett por rontja a hatásfokot és tökéletlen égést okozhat, ami leállíthatja a kazánt, rosszabb esetben pedig szén-monoxid-mérgezéshez vezet.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ezért azt kéri, hogy a fűtést még a tartós hideg előtt próbáld ki, mert így marad idő a hibák kijavítására. Ha a kazán furcsán zúg, a láng kormosan, sárgán ég, vagy a helyiségben füstszagot érzel, azt egy enyhébb őszi héten sokkal könnyebb rendbe hozatni, mint egy januári fagyban.

Szakember fűtési rendszert ellenőriz
Fotó: Heiko Ruth / Pexels

A szén-monoxid azért alattomos, mert nincs se színe, se szaga. A hatósági tájékoztató nemcsak a régi gázkazánokat említi veszélyforrásként, hanem minden nyílt égésterű készüléket, amely nem kap elég levegőt: a kandallót, a cserépkályhát, a vegyes tüzelésű kazánt, a konvektort és a fali vízmelegítőt is. Nagy koncentrációban a gáz akár egy percen belül halálos lehet.

Hirdetés

Kinek kell foglalnia, és mennyibe kerül?

Itt jön a második gyakori tévedés. Társasházban a kéményseprő magától érkezik, családi háznál viszont nem: ott a tulajdonosnak kell időpontot kérnie. Ha a házban nincs bejegyzett vállalkozás, a lakossági kéményseprés ingyenes, és ebbe az ellenőrzés mellett a szükséges tisztítás is beletartozik.

A gyakoriságot a fűtés típusa dönti el:

  • gázfűtést kiszolgáló kémény: kétévente egy ellenőrzés,
  • szilárd tüzelésű (fa, szén, vegyes) készülék kéménye: évente egy ellenőrzés,
  • maga a fűtőberendezés: évente egyszer nézesd át szakemberrel.

Időpontot az 1818-as telefonszámon vagy online, a katasztrófavédelem kéményseprő-ipari honlapján lehet kérni. Az irányítószámod beírása után ott az is kiderül, hogy a te településeden a katasztrófavédelem kéményseprői vagy egy kéményseprő cég dolgozik.

Kivárni sem jó. A katasztrófavédelem egyik korábbi összesítése alapján egy évben a foglalások 30 százaléka szeptemberre esett, a nyári három hónapban viszont csak nagyjából 4500 ember kért időpontot. Ősszel ezért hosszabb a várakozás. Van egy megnyugtató része is a dolognak: a szóvivő arról is beszélt, hogy ha a kéményedet amúgy is rendszeresen ellenőrzik, nem tragédia, ha a mostani vizsgálat a szezon első napjai után történik meg, mert a rendszeresség számít igazán.

Fedett helyen száradó, felhasogatott tűzifa
Fotó: lil artsy / Pexels

A leggyakoribb hibák a fűtési szezon elején

  1. Ellenőrzés nélküli első begyújtás. A por, a madárfészek vagy a lehullott vakolat a nyári állás alatt kerül a füstútba, és csak az első tűznél derül ki, hogy a füst nem tud távozni.
  2. Nedves tűzifa. A Tolna Vármegyei Tűzmegelőzési Bizottság kiadványa 20 százalék alatti nedvességtartalmú, két évig szárított fát ajánl, mert a nedves fa nagyon felgyorsítja a kátrányképződést a kéményben.
  3. Festett, lakkozott vagy kezelt fa elégetése. Hidegebben ég, több korom, kátrány és vízgőz keletkezik belőle, ami lerakódik a kéményben, és ott meg is gyulladhat.
  4. Háztartási hulladék a kályhában. A műanyag és a csomagolás nemcsak a levegőt szennyezi, hanem szűkíti is a kémény keresztmetszetét a lerakódó korommal.
  5. Tűzifa a kazánházban. A hatóság csak néhány órára elég fát enged a fűtőhelyiségben tartani, a készüléktől biztonságos távolságra.
  6. Hamu műanyag vödörben. A hamut fémedénybe kell tenni, és csak teljesen kihűlve kidobni.
  7. Kevés égési levegő. Ha a légbevezetés el van zárva, vagy a nyílászárók túl jól zárnak, a tűz kormosan ég, romlik a huzat, és nő a szén-monoxid veszélye.

A számok egyetlen vármegyében is beszédesek. A tolnai kiadvány összesítése alapján ott 2021 és 2025 között évente 22, 24, 30, 29, majd 28 kéménytűz volt. Sérülés vagy haláleset nem történt, de a kiadvány megjegyzi, hogy a lakóépületi tüzek több mint 80 százaléka valamilyen emberi mulasztásra vezethető vissza.

Hirdetés

Mit tegyél még a szén-monoxid ellen?

Szerelj szén-monoxid-érzékelőt minden nyílt égésterű készülék közelébe. A katasztrófavédelem ajánlása a készüléktől nagyjából egy méterre, fejmagasságba teszi, és arra is figyelmeztet, hogy az érzékelőnek szavatossági ideje van: egy korábbi tájékoztatójuk 5-7 év utáni cserét javasol. A megbízhatónak minősített típusok listája a katasztrófavédelem honlapján érhető el, így vásárlás előtt ott is ellenőrizheted a kinézett darabot.

Hogy mennyit ér egy ilyen eszköz, azt a hazai adatok is jelzik. Egy 2018-as hatósági összesítés arról számolt be, hogy azoknál a háztartásoknál, ahová mérgező gáz miatt riasztották a tűzoltókat, hat év alatt 17 százalékról közel 70 százalékra nőtt az érzékelővel felszerelt otthonok aránya, és ahol volt jelzőkészülék, ott senki sem halt meg.

Az amerikai fogyasztóvédelmi hatóság, a Consumer Product Safety Commission ugyanebbe az irányba megy, csak szigorúbban fogalmaz. Évente szakemberrel ellenőrizteti a fűtési rendszert a kéménnyel és a füstcsövekkel együtt, és a lakás minden szintjére, valamint a hálószobák elé is szén-monoxid-riasztót javasol, lehetőleg egymással összekapcsolt típust, hogy ha egy megszólal, mindegyik jelezzen. Kandallónál a füstcsappantyút addig hagyd nyitva, amíg a hamu teljesen ki nem hűlt.

Hirdetés

A füstérzékelőről se feledkezz meg: a szóvivő legalább a nappaliba ajánlja, a szoba közepére, a mennyezetre szerelve. Ha a kandallóhoz te magad gyűjtöd a fát, nézd meg, hogyan szárítsd ki rendesen a tűzifát, mert a száraz fa a kéményt is kíméli.

Ha a szén-monoxid-érzékelő megszólal, ne keresd a hibát: nyiss ablakot, vidd ki a családot a házból, és hívd a 112-t. A kazánt csak szakember helyezze újra üzembe. A kémény átvizsgálása pedig ingyenes, egy telefonhívás vagy pár kattintás, és a fűtési idény elején még van idő megszervezni.

Források: kemenysepres.katasztrofavedelem.hu, economx.hu, tamasi.hu, cpsc.gov

Hirdetés
Oszd meg

Ez is érdekelhet

Hasonló cikkek