Este tíz óra, a kályha jól befűtött, és jön a megszokott mozdulat, azért még két-három nagy hasáb a tűzre, a levegőszabályzó lecsavarva, hogy a tűz lassan égjen, és reggelre is maradjon parázs és tartsa a meleget. Sok fával fűtő háztartásban ez berögzült évtizedes szokássá vált. A szakhatóságok szerint viszont a levegő elzárása a kályhán az egyik legrosszabb, amit a tűzzel tehetsz.
Mit mondanak a szakhatóságok?
A svájci energiahivatal (BFE) fatüzelési kiadványa egyértelmű: soha ne korlátozd az égést a levegőbevezetés vagy a kéménycsappantyú elzárásával. Új adagot is csak jól izzó parázsra tegyél, és közben se szűkítsd a levegőt.
Ez is érdekelhetAnyósom titka, így lesznek vakítóan fehérek az elszürkült ruhák, fehérítőszer használata nélkülAz amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) fatüzelési tanácsai szerint a legtöbb kályhában a parázsló, fojtott tűz se nem biztonságos, se nem hatékony. A hivatal ehelyett forró, élénk tüzet javasol, és azt, hogy a kályha ajtaja csak rakáskor legyen nyitva, mert különben szén-monoxid és más mérgező gázok juthatnak a lakásba.
A svájci energiahivatal szerint a tüzet soha nem szabad a levegő vagy a kéménycsappantyú elzárásával lefojtani.
Mi történik a lefojtott kályhában?
Ha a tűz nem kap elég levegőt, a fa nem ég el rendesen, hanem csak izzik és gázosodik. Ilyenkor sok szén-monoxid keletkezik, és a füstben el nem égett kátrányos anyagok is maradnak. A gyengén égő tűznek ráadásul kicsi a huzata, a hideg kéményben a füst lassan halad, és ha a kémény szűk vagy kormos, a gázok egy része visszaáramolhat a lakásba.
Éjszaka ez a legveszélyesebb, mert ilyenkor mindenki alszik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, és az első tünetek, a fejfájás, a szédülés, a hányinger és az álmosság alvás közben észre sem vehetők.
A szén-monoxid-érzékelő életet ment
A katasztrófavédelem kéményseprő-ipari szervezetének tájékoztatója szerint az elmúlt hat évben 17 százalékról közel 70 százalékra nőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol a szén-monoxid miatt kivonuló tűzoltók működő érzékelőt találtak. Ahol a riasztó jelzett, ott senki sem halt meg.
A katasztrófavédelem szerint azokban a lakásokban, ahol a szén-monoxid-érzékelő jelzett, senki sem halt meg.
Az érzékelőnek is van élettartama: a katasztrófavédelem szerint 5-7 év után cserélni kell. Ha a tiéd régebbi, vagy nem tudod, mikor vetted, nézd meg a hátulján a gyártási dátumot. Az érzékelőt a kályhával egy helyiségben, és ha a hálószoba közel van, ott is helyezd el a gyártó előírása szerint.
Hogyan maradjon meleg reggelig biztonságosan?
A cél nem az, hogy egész éjjel égjen a tűz, hanem hogy a ház tárolja a meleget. Így csinálhatod:
- Este, lefekvés előtt egy-két órával tegyél rá egy utolsó, nagyobb adagot, és hagyd nyitott levegővel forrón leégni.
- Ha a lángok elültek, és csak parázs maradt, a levegőt a gyártó előírása szerint csökkentheted, de teljesen ne zárd el.
- A nagy tömegű kályhák, a cserépkályha és a samottbélésű kandallók órákig adják le a hőt a leégés után is.
- Este csukd be a nem használt szobák ajtaját, és húzd be a függönyöket, így kevesebb hő szökik el.
Ha a kályhád reggelre teljesen kihűl, az nem hiba, hanem normális. A kihűlt lakás felfűtése egy forró, gyors tűzzel kevesebb fát visz el és kevesebb füsttel jár, mint egy egész éjjel fojtottan parázsló tűz.
Mikor jött a kéményseprő utoljára?
A katasztrófavédelem szerint a családi házak kéményét a kéményseprő nem nézi meg automatikusan, időpontot kell kérni az ügyfélszolgálaton keresztül, de a családi házaknál az ellenőrzés és a tisztítás díjmentes. A fűtési szezon elején különösen fontos, hogy rendben legyen a kémény, erről a katasztrófavédelem figyelmeztetéséről szóló cikkünkben is írtunk. Ha a kályha üvege gyorsan elfeketedik, az is jelzés: a kormos üveg sokszor a túl kevés levegő vagy a nedves fa jele.
Egy forró, rendesen leégett esti tűz, egy működő érzékelő és egy tiszta kémény: ennyi kell ahhoz, hogy a kályha ne csak meleget, hanem biztonságot is adjon.
Források: bfe.admin.ch, epa.gov, katasztrofavedelem.hu
