Így szárítják télen a ruhát a norvégok nők, és náluk mégsem párásodik be az ablak

Novembertől a teregetés a legtöbb háztartásban beköltözik a lakásba. Kint hideg van, esik, a ruha napokig sem szárad meg a kötélen, ezért a szárító a nappaliba vagy a hálószobába kerül. Néhány hét múlva pedig jönnek a jól ismert jelek: párás ablak reggelente, dohos szag, és egy kis fekete folt a szekrény mögött.

Norvégiában, ahol a tél hosszabb és hidegebb, mint nálunk, ez a probléma mindennapos, a megoldás pedig egy egyszerű szokás. Nem hagyják bukóra az ablakot egész nap, hanem naponta többször néhány percre teljesen kinyitják. A módszer mögött egyszerű fizika áll, és egy skót kutatás is megmutatta, miért fontos ez éppen a teregetésnél.

Ez is érdekelhetBabérlevelet főznek szegfűszeggel és fahéjrúddal: ezért nagyon hasznos

Mennyi vizet ad le egy adag mosás?

Többet, mint gondolnánk. A Glasgow-i Művészeti Iskola építészeti kutatócsoportja a Strathclyde-i és a Glasgow Caledonian egyetem kutatóival közösen vizsgálta a lakásban szárított ruha hatását. Eredményeik szerint egy átlagos adag mosás száradás közben nagyjából két liter vizet juttat a levegőbe, rosszul szellőző lakásban pedig a teregetés adhatja a levegő teljes nedvességtartalmának akár harmadát is.

A kutatók szerint a felesleges nedvesség kedvez a penészgombáknak és a poratkáknak, amelyek az asztma ismert kiváltói. Heti három-négy mosásnál ez hetente hat-nyolc liter víz, amelynek valahol távoznia kell a lakásból.

Egy átlagos adag mosás száradás közben nagyjából két liter vizet juttat a lakás levegőjébe.

Miért jobb a rövid, teljes szellőztetés?

A hideg külső levegő kevés vízgőzt tartalmaz. Amikor néhány perc alatt kicseréled a lakás párás levegőjét, a beáramló hideg levegő a szobában felmelegszik, a relatív páratartalma lecsökken, és újra képes nedvességet felvenni a száradó ruhából.

A bukóra nyitott ablaknál éppen ez nem történik meg. A résnyi nyíláson keresztül lassú a légcsere, közben viszont az ablakkeret és a környező fal lehűl, és ezeken a hideg felületeken csapódik ki a pára. A német fogyasztóvédelmi központ, a Verbraucherzentrale szerint hideg, szeles időben 3-5 perc teljes nyitás is elég, és a levegőt naponta legalább három-négy alkalommal ki kell cserélni.

Hideg időben 3-5 perc teljes nyitás többet ér, mint az egész nap bukóra hagyott ablak, mert a falak nem hűlnek ki.

Így teregess bent, hogy ne legyen penész

• Centrifugázz a lehető legmagasabb fordulaton, amit az anyag elbír. Minél kevesebb víz marad a ruhában, annál kevesebb pára kerül a levegőbe.
• Teregetés után zárd be a szoba ajtaját, és szellőztess rövid ideig, hogy a pára ne terjedjen szét a lakásban.
• Ne told a szárítót hideg külső falhoz vagy szekrény mögé, ott áll meg leginkább a nedvesség.
• Ne terítsd a vizes ruhát közvetlenül a radiátorra, mert ez akadályozza a hőleadást, és a falat is párásítja.
• Hagyj helyet a darabok között, a vastag pulóvereket és törölközőket teríts szét.
• A hálószobában lehetőleg ne teregess, éjszaka ott a légzéssel is sok pára keletkezik.

A teregetés módja is számít: egyre többen a japán módszer szerint teregetnek, amelytől a ruha akár kétszer olyan gyorsan szárad. Mi magunk is kipróbáltuk, melyik módszerrel szárad meg leggyorsabban a ruha a lakásban.

Mennyi a jó páratartalom?

A fogyasztóvédők szerint a lakásban 40 és 60 százalék közötti relatív páratartalom az ideális, és ha tartósan 50 százalék fölött van, szellőztetni kell. Egy egyszerű páratartalom-mérő pár ezer forintért kapható, és sokat segít: akkor is jelez, amikor az ablakon még nem látszik a pára. A fogyasztóvédők arra is figyelmeztetnek, hogy a szobák között ne legyen öt foknál nagyobb a hőmérséklet-különbség, mert a hidegebb helyiség falain könnyebben megjelenik a penész.

Ha a lakás páratartalma tartósan 50 százalék fölött van, szellőztetni kell, 40 és 60 százalék között ideális.

Szárítógép, páramentesítő vagy a régi kötél?

Ha sok a mosás, és a lakás kicsi, egy páramentesítő vagy egy kondenzációs, hőszivattyús szárítógép sokat levesz a falak terhéről. A skót kutatók is ezt javasolták rövid távú megoldásként, a hőszivattyús gép ráadásul jóval kevesebb áramot fogyaszt a hagyományosnál. Egy ventilátor viszont önmagában nem vonja ki a vizet a levegőből, csak gyorsítja a párolgást, így szellőztetés nélkül a pára ugyanúgy a lakásban marad.

Ha a pára már megtelepedett, a falon és az ablakon is nyoma maradhat. Hogy mit tehetsz, ha reggelre bepárásodik az ablak, arról korábban írtunk, ahogy arról is, milyen olcsó módszerekkel tüntetheted el a penészt.

A norvég szokás tehát nem több, mint néhány perc teljesen nyitott ablak naponta többször. A fűtésszámlán alig látszik, a falakon és a levegőn viszont nagyon.

Források: Glasgow School of Art, Verbraucherzentrale NRW