Ősszel és télen sok lakásban napokig kerülgetjük a ruhaszárítót. De tényleg a radiátor mellé érdemes tenni? Vagy egy egyszerű ventilátor többet ér? Öt gyakori módszert hasonlítottunk össze azonos pamut törölközőkkel. A próbamérésben nemcsak azt figyeltük, mikor érezzük száraznak az anyagot, hanem rendszeresen le is mértük a tömegét.
Amikor odakint 25-30 fok van, némi széllel és napsütéssel, a ruhaszárítás nem különösebben izgalmas feladat. Ősszel azonban egészen más a helyzet. A frissen mosott ruha bekerül a lakásba, este még nedves, másnap reggel is nyirkos, a vastagabb törölközőkről pedig néha úgy érezzük, soha nem fognak teljesen megszáradni.
Rengeteg házi praktika létezik. Van, aki a radiátor mellé állítja a szárítót, más egész nap bukóra nyitja az ablakot, megint más ventilátort vagy páramentesítőt használ.
Arra voltunk kíváncsiak, mekkora különbség lehet ezek között ugyanazon textília esetében.
Így hasonlítottuk össze a módszereket
A próba kedvéért öt azonos méretű, 100 százalék pamut törölközővel számoltunk. Szárazon egy törölköző tömege átlagosan 500 gramm volt.
Mindegyiket azonos módon nedvesítettük, majd úgy készítettük elő, hogy a szárítás kezdetén körülbelül 800 grammotnyomjanak.
Vagyis egy-egy törölközőben megközelítőleg 300 grammnyi plusz víz volt.
A helyiség hőmérséklete a teszt kezdetén 21,2 Celsius-fok, relatív páratartalma pedig 52 százalék volt.
Öt módszert hasonlítottunk össze:
- hagyományos szárítás szobahőmérsékleten;
- szárítás működő radiátor közelében;
- rendszeres intenzív szellőztetés;
- ventilátor használata;
- páramentesítő használata.
A textíliák tömegét kétóránként ellenőriztük. Akkor tekintettük őket gyakorlatilag száraznak, amikor a tömegük ismét megközelítette az eredeti, 500 gramm körüli száraz tömeget.
Meglepően nagy különbség alakult ki
Már az első négy óra után jól látható volt, hogy nem egyforma ütemben távozik a víz.
A próbamérés számai így alakultak:
| Módszer | Kezdetben | 2 óra után | 4 óra után | 6 óra után | Kb. száradási idő |
|---|---|---|---|---|---|
| Normál szobai szárítás | 800 g | 735 g | 670 g | 616 g | 11 óra 40 perc |
| Radiátor közelében | 801 g | 699 g | 615 g | 551 g | 7 óra 35 perc |
| Rendszeres szellőztetéssel | 799 g | 708 g | 627 g | 565 g | 8 óra 10 perc |
| Ventilátorral | 802 g | 675 g | 577 g | 518 g | 6 óra 35 perc |
| Páramentesítővel | 800 g | 658 g | 557 g | 509 g | 6 óra 10 perc |
A próbamérésben tehát a páramentesítő mellett száradó törölköző végzett az első helyen, de a ventilátor alig maradt el mögötte.
A normál szobai szárítás viszont közel kétszer annyi ideig tartott.
A ventilátor volt az egyik legérdekesebb eredmény
Talán ez volt az összehasonlítás legérdekesebb része.
A ventilátor nem fűtötte a helyiséget, és a levegő nedvességtartalmát sem csökkentette közvetlenül. Mindössze folyamatosan mozgatta a levegőt a törölköző körül.
Ennek ellenére a próbamérésben 6 óra 35 perc alatt közel száraz állapotba került a textília.
Normál szobai körülmények között ehhez 11 óra 40 percre volt szükség.
Ez körülbelül 44 százalékkal rövidebb idő.
A különbség mögött egyszerű fizikai folyamat áll. A nedves textília közvetlen környezetében párásabb levegő alakul ki. Ha ez a levegő alig mozog, a további párolgás lassulhat. A ventilátor folyamatosan elszállítja ezt a nedvesebb levegőt, és szárazabbat juttat a helyére.
A páramentesítő lett a leggyorsabb
A legjobb időt a páramentesítő mellett kaptuk: 6 óra 10 percet.
Ebben az esetben két előny találkozik. A víz folyamatosan párolog a textíliából, a készülék pedig közben nedvességet von ki a szoba levegőjéből.
Hat óra elteltével a törölköző már csak 509 grammot nyomott, tehát nagyon közel került az 500 grammos száraz tömegéhez.
A normál szobai szárításnál ugyanekkor még 616 grammot mutatott a mérleg. Vagyis több mint 100 grammnyi különbség maradt a két textília között.
A radiátor jól teljesített, de nem nyert
A radiátor közelsége valóban sokat segített.
A törölköző körülbelül 7 óra 35 perc alatt érte el a szárazhoz közeli állapotot. Ez több mint négy órával jobb eredmény a normál szobai szárításnál.
Ugyanakkor érdekes, hogy pusztán a melegebb környezet nem tudta megelőzni a ventilátort és a páramentesítőt.
Ez jól mutatja, hogy a szárításnál nem kizárólag a hőmérséklet számít. Az is fontos, hogy a textíliából elpárolgó víz mihez kezd a következő pillanatban.
Fontos továbbá, hogy ruhát ne terítsünk közvetlenül olyan fűtőkészülékre, amelyet a gyártó előírásai szerint tilos letakarni.
Az ablaknyitás is segített
A rendszeres szellőztetésnél 8 óra 10 perces eredményt kaptunk.
Ez jelentős javulás volt a teljesen hagyományos módszerhez képest, bár a ventilátor eredményétől elmaradt.
Itt azonban van egy fontos tényező: az ablaknyitás hatékonysága erősen függ a külső időjárástól.
Hideg időben a kintről beengedett levegő felmelegedve viszonylag alacsony relatív páratartalmú lehet, ami kedvez a száradásnak. Egy nedves, esős őszi napon viszont más eredményt kaphatunk.
Ezért ebből nem következik, hogy az ablaknyitás minden időjárási helyzetben pontosan ugyanennyivel gyorsítaná a folyamatot.
A szobában teregetett víz valahová kerül
A kísérlet közben a helyiség páratartalmát is érdemes figyelni, mert a száradó ruhából eltűnő víz nem tűnik el.
A levegőbe kerül.
Ha egyetlen törölköző 300 gramm plusz vizet tartalmaz, akkor öt ilyen textíliánál már körülbelül 1,5 kilogramm vízrőlbeszélünk. Egy teljes mosógépnyi ruhánál természetesen az anyagoktól, centrifugálástól és töltettől függ a ruhákban maradó víz mennyisége.
Egy zárt szobában ezért a páratartalom teregetés közben jelentősen megemelkedhet.
A normál szobai szárításnál a kezdeti 52 százalékos relatív páratartalom 67 százalékig emelkedett a próbamérés során.
A páramentesítő mellett ezzel szemben 48 százalék körül maradt.
Ez már nemcsak a száradási idő miatt érdekes. Tartósan magas beltéri páratartalom esetén a hideg felületeken könnyebben alakulhat ki páralecsapódás, megfelelő körülmények között pedig penész is megjelenhet.
Az sem mindegy, hogyan rakjuk fel a ruhákat
Van egy teljesen ingyenes módszer is, amellyel javíthatunk a száradáson: ne zsúfoljuk tele a szárítót.
Ha a pólók, nadrágok és törölközők szinte összeérnek, a levegő nehezebben mozog közöttük.
Különösen a vastag törölközőknél érdemes kerülni, hogy több rétegben lógjanak egymáson. Minél nagyobb felületen érintkezik a textília a körülötte lévő levegővel, annál kedvezőbbek lehetnek a párolgás feltételei.
Ez magyarázza azt is, miért szárad sokszor feltűnően gyorsan a szabadban kiteregetett ruha egy szeles napon, még akkor is, ha nincs különösebben meleg.
Gyorsaságban ez lett a sorrend
A próbamérés alapján az öt módszer között a következő időket kaptuk:
Páramentesítő: 6 óra 10 perc
Ventilátor: 6 óra 35 perc
Radiátor közelében: 7 óra 35 perc
Rendszeres szellőztetés: 8 óra 10 perc
Normál szobai szárítás: 11 óra 40 perc
A leggyorsabb és a leglassabb módszer között tehát 5 óra 30 perc különbség adódott.
Arányosan nézve a páramentesítős módszer körülbelül 47 százalékkal rövidebb idő alatt hozta a szárazhoz közeli állapotot, mint amikor egyszerűen magára hagytuk a törölközőt a szobában.
Akkor most mindenki vegyen páramentesítőt?
Nem feltétlenül.
A tesztben kizárólag a száradás sebességét vizsgáltuk, és ebből a szempontból a páramentesítő szerepelt a legjobban. Csakhogy a készülék elektromos energiát fogyaszt, míg a ruhák megfelelő elhelyezése vagy egy egyébként is szükséges szellőztetés nem jelent ilyen közvetlen többletfogyasztást.
A ventilátor eredménye ezért különösen érdekes. A konkrét készüléktől függően egy hagyományos ventilátor teljesítményfelvétele jóval kisebb lehet egy páramentesítőénél, miközben a mi összehasonlításunkban mindössze 25 perc különbség volt közöttük.
Ahhoz azonban, hogy költség alapján is korrekt győztest hirdessünk, az egyes készülékek tényleges, konnektoros fogyasztásmérővel mért energiafelhasználását is össze kellene hasonlítani.
Egyetlen tesztből nem lehet minden lakásra érvényes szabályt alkotni
Az eredmények értelmezésénél ez a legfontosabb.
A száradási sebességet rengeteg tényező befolyásolja: a textília anyaga és vastagsága, a centrifugálás fordulatszáma, a lakás hőmérséklete, a szoba mérete, a relatív páratartalom, a légmozgás, a külső időjárás és még az is, milyen sűrűn helyezzük el a ruhákat.
Ezért a fenti számok egy szemléltető háztartási próbamérés adatai, nem laboratóriumi mérési eredmények és nem tekinthetők minden lakásra általánosítható értékeknek.
Egy dolog azonban jól látható belőlük: a beltéri ruhaszárításnál nem feltétlenül az a leghatékonyabb megoldás, ha egyszerűen minél melegebb helyet keresünk.
A légmozgás és a páratartalom kezelése legalább ennyire fontos lehet.
És talán ez az egész összehasonlítás legérdekesebb tanulsága: egy egyszerű ventilátor a próbamérésben majdnem ugyanazt a száradási időt hozta, mint a páramentesítő, miközben több mint öt órát faragott le ahhoz képest, mintha a nedves törölközőt egyszerűen csak kitettük volna száradni.
