A lapradiátor az ablak alatt a magyar lakások legmegszokottabb látványa. Ha egy lakást vagy házat teljesen felújítanak, a gépész azonban ma már szinte mindig felteszi a kérdést: maradjanak a radiátorok, vagy kerüljön a fűtés a padlóba, esetleg a falba? Egyre többen választják az utóbbit, és a felületfűtés, vagyis a padló- és falfűtés lassan a felújítások alapkérdésévé válik.
Miben más, mint a radiátor?
A radiátor kis felületen ad le sok hőt, ezért forró vízzel kell működnie. A padló- és falfűtés ezzel szemben egy egész padlót vagy falat melegít fel, így sokkal alacsonyabb hőmérsékletű víz is elég neki. Egy hazai gazdasági lapnak nyilatkozó szakemberek szerint a hagyományos rendszerekben keringő 60-85 fokos víz helyett legfeljebb 40 fokos víz is elegendő.
Ez is érdekelhetEz történik, ha szódabikarbónát szórsz a matracra és hagyod hatni egy ideigEnnek a különbségnek a hőérzetben is van nyoma. A radiátor a levegőt melegíti, amely felszáll a mennyezethez, így a fejnél meleg, a lábnál hűvösebb a szoba. A padlófűtésnél épp fordítva: a láb melegszik, a fej marad hűvösebb, amit a legtöbb ember kellemesebbnek érez.
Olvasd el ezt is: Felül meleg, alul hideg a radiátor? A fűtésszerelők ilyenkor egyből ezt nézik meg
Hol a megtakarítás?
A felületfűtésnél ugyanazt a komfortérzetet alacsonyabb levegőhőmérséklet mellett érjük el. A hazai szakmai leírások szerint a hagyományos radiátorokhoz képest a szobahőmérséklet 1-2 fokkal csökkenthető, ami akár 12 százalékos energiamegtakarítást jelenthet. Az Economx által megkérdezett gépészek ennél bátrabb, 15-25 százalékos megtakarításról beszéltek.
A legtöbbet ott lehet nyerni, ahol hőszivattyú vagy kondenzációs kazán fűt. Ezek a készülékek alacsony vízhőmérsékletnél dolgoznak a leghatékonyabban, a padlófűtés pedig pont ezt adja nekik.
Ugyanakkor a hazai szakmai anyagok azt is hangsúlyozzák, hogy a hőszivattyúnak nem feltétele a padlófűtés: alacsony hőmérsékletű, nagyobb radiátorokkal is működhet.
Erről is írtunk: Ne tekerd fel a hőszivattyút 25 fokra mínusz 15-ben, inkább ezt csináld
Amivel számolni kell
A brit Ideal Home összefoglalója szerint a padlófűtés felszabadítja a falakat és egyenletes meleget ad, de utólag bonyolult beépíteni, és a kezdeti költsége is magas. A hazai gépészek is ugyanezt mondják: utólagos beépítésnél a régi padlót fel kell szedni, és a munka végén a padló szintje is megemelkedik.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a padlófűtés igazán akkor éri meg, ha a burkolat úgyis lekerül.
A Pénzcentrum szakmai összefoglalója néhány további hátrányt is felsorol:
- Lassan reagál, ezért hálószobában nehezebb vele gyorsan hűvösebbre állítani a szobát.
- Bútorozási és szőnyegezési kötöttséggel jár, mert a vastag szőnyeg és a lábakon nem álló bútor alatt rosszabbul adja le a hőt.
- A kiépítése drágább, mint a radiátoros rendszeré.
A burkolat sem mindegy. A kő, a csempe és a gres jól vezeti a hőt, a vastag szőnyegpadló és a hajópadló viszont gyengébben. Aki padlófűtést tervez, annak a burkolatot is ehhez kell választania, a lamináltnál például más szempontok számítanak.
És a falfűtés?
A falfűtés ugyanazon az elven működik, csak a csövek a vakolatba vagy a gipszkarton mögé kerülnek. Akkor jó választás, ha a padlót nem akarják vagy nem tudják felbontani, vagy ha a szobában olyan burkolat van, amely alatt a padlófűtés rosszul működne. Hátránya, hogy a fűtött falfelületre nem lehet bármit felfúrni, és nagy szekrényt sem lehet elé tenni.
Sok helyen a kettő keveréke a reális megoldás. A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakemberek szerint gyakran a radiátoros és a padlófűtéses rendszer együtt adja a legjobb komfortot.
Ha ez érdekelt, ezt se hagyd ki: Ezt a 7 dolgot soha ne tárold a radiátor közelében, egy fűtési szezon alatt tönkremegy
