Ugrás a tartalomra
Hirdetés

30 napig kávéval öntözött tápoldat helyett: kiderült, melyik szobanövénynek jó, melyiknek árt

30 napig kávéval öntözött tápoldat helyett: kiderült, melyik szobanövénynek jó, melyiknek árt
Kertvár.hu · 5 perc

Egy 30 napos kísérletben a csak kávéval öntözött fű ugyanolyan dúsra nőtt, mint a tápoldatos vizet kapó, vagyis a hideg kávé nem öli meg azonnal a növényt. Van viszont egy csoport, amelynek a koffein és a sav kifejezetten árt, és egy amerikai egyetem szerint a kávé még a csigákat is elpusztítja.

Tedd a KertVárat kedvenc forrásoddá!Így a Google-ben elsőként látod a cikkeinket.Beállítom
Hirdetés

A kísérletet Peter Beilstein amerikai szobanövényes youtuber végezte idén tavasszal. A felvezető videóját közel 350 ezren, a végeredményt bemutató rövid videóját már több mint 1,2 millióan nézték meg. Te láttad már a videót? Érdemes megnézni, ha jót akarsz a növényeidnek.

Mit csinált pontosan?

Két átlátszó cserepet kókuszrost és perlit keverékével töltött meg. Ez a közeg szándékosan semmilyen tápanyagot nem tartalmaz, így minden, amit a növény kap, az öntözővízből származik. A tetejére sűrűn fűmagot szórt, mégpedig csenkeszt, mert az gyorsan nő, és harminc nap alatt látványos eredményt ad.

7 dolog, amitől a mikulásvirág olyan szép lesz, mint a virágosboltok polcainEz is érdekelhet7 dolog, amitől a mikulásvirág olyan szép lesz, mint a virágosboltok polcain

Az egyik cserepet egy hónapon át csak kávéval öntözte. A másik vizet kapott folyékony tápoldattal, így a kávét nem a sima vízhez, hanem egy rendesen táplált növényhez mérte. A cserepeket betűvel jelölte, és a nézőknek csak a végén árulta el, melyik melyik.

Hirdetés

A csak kávét kapó csenkesz harminc nap alatt ugyanolyan sűrű és magas lett, mint a tápoldatos vízzel öntözött.

A félidős beszámolóban már látszott, hogy mindkét cserépben kikelt az összes mag, a gyökerek lefelé nőttek, és a kávés fű ugyanúgy magasodott, mint a tápoldatos. A harmincadik napon a két cserép szinte megkülönböztethetetlen volt, a youtuber maga is meglepődött rajta.

Ez azonban egyetlen, kültéren nevelt fűfaj egy hónapon át. A kísérlet azt mutatja, hogy a kávé nem méreg a növénynek, de azt nem, hogy minden szobanövény ugyanígy reagálna rá.

Hirdetés

Melyik növénynek tesz jót a kávé?

A főzött kávé nagyrészt víz, benne kevés ásványi anyaggal, savakkal és koffeinnel. Egy kanadai kertészeti szakíró szerint a kávés öntözés hatását alaposan még senki nem vizsgálta, de nincs ok arra, hogy alkalmanként ne lehessen vele locsolni. A haszna a nedvességen túl csekély, a benne lévő anyagok erősen hígak, és a földben a mikrobák gyorsan lebontják őket.

Mivel a főzött kávé enyhén savas, a savanyú talajt kedvelő szobanövényeknek tehet a legtöbb jót. Ilyen az afrikai ibolya, a ciklámen, a begónia és a karácsonyi kaktusz. A kertben a hortenzia, az azálea és az áfonya tartozik ide.

A kávé csak kihűlve, cukor és tej nélkül kerülhet a cserépbe. A gyakorlatban egy rész kávét legalább egy rész vízzel hígítanak, és legfeljebb hetente egyszer helyettesítik vele a sima öntözést. Tej nélkül azért, mert a tejjel locsolt szobanövény gyökere rothadásnak indulhat.

Hígítva és csak hetente egyszer: így adható kávé a savanyú földet kedvelő szobanövényeknek, cukor és tej nélkül.

Ha a levelek sárgulni kezdenek, vagy a levélcsúcsok megbarnulnak, az annak a jele, hogy a föld túlságosan elsavanyodott. Ilyenkor a kávét el kell hagyni, és néhány hétig sima vízzel kell öntözni. A szobanövényeknek télen amúgy is kevesebb folyadék kell, a téli öntözés leggyakoribb hibái között első helyen a túl sok víz áll.

Hirdetés

Melyik növényt öli meg?

A mediterrán fűszernövények a semleges vagy enyhén meszes, gyorsan száradó földet szeretik. A levendula, a rozmaring és a kakukkfű ezért rosszul viseli a rendszeres kávés öntözést, a savasodó és tömörödő föld a gyökérrothadás felé tolja őket. Aki télen a konyhaablakban tart fűszernövényt, a téli konyhaablakos fűszernövényeknél amúgy is a túlöntözés a fő veszély.

A kaktuszok és a pozsgások szintén kerülendők. Ezeknek a víz is ritkán kell, a cukros vagy tejes kávé pedig a cserépben penészt és rothadást indít.

Hirdetés

A magoncok és a frissen vetett magok a legérzékenyebbek. A kávé koffeinje, csersavai és fenolos vegyületei gátolják a csírázást, ezért a kávét használó kertészek a vetőágyat kihagyják. Ugyanez a hatás teszi a kávét gyomirtóvá: a burkolat réseiben kikelő gyomot is visszafogja.

A koffein gátolja a csírázást, ezért magvetésre és fiatal palántára sem kávé, sem friss kávézacc nem kerülhet.

A koffeinnek van egy hasznos oldala is. Az Oregoni Állami Egyetem szaktanácsadó szolgálata szerint az egy-két százalékos koffeinoldat elűzi és elpusztítja a csigákat. Ehhez két rész erős kávét egy rész vízzel hígítanak, és ezzel locsolják meg a földet a csigák által járt helyeken.

Hirdetés

Levélre permetezve tízszeres hígítás is elég, ez visszafogja a rágást, de a leveleket nem perzseli meg. Ősszel és tavasszal, amikor a csupasz csigák a legaktívabbak, ez olcsó kiegészítés lehet a csapdák mellé.

Kávé vagy kávézacc: nem ugyanaz

Sokan összemossák a kettőt, pedig a kávézacc másképp hat. A főzés során a savak nagy része a kávéba oldódik, ezért az Oregoni Egyetem talajkutatója, Linda Brewer szerint a lefőzött zacc közel semleges kémhatású, a savasító hatása tévhit. Nitrogénből is csak egy-két százalékot tartalmaz, ezért nem fő tápanyagforrás.

Hirdetés

A zacc fő haszna a talajszerkezet. A mikrobák lebontják, és közben olyan anyagokat termelnek, amelyek morzsalékossá, jó vízáteresztővé teszik a földet. Brewer arra figyelmeztet, hogy a túlzás itt is árt: látott már magaságyást, amelyet a túl sok kávézacc tett tönkre, mert a nyers zacc átmenetileg leköti a talaj nitrogénjét.

A komposztba három rész lomb, egy rész friss fűnyesedék és egy rész kávézacc arányban keverhető. Közvetlenül a földbe legfeljebb egy centiméteres réteg kerülhet, nagyjából tíz centi mélyre bedolgozva, takarásként pedig mulccsal fedve, hogy ne száradjon víztaszító kéreggé.

A kertészek a téli hónapokban is gyűjtik a zaccot, decemberben háromféle helyen hasznosítják.

Vannak azonban növények, amelyeknek a zacc sem tesz jót, a kávézaccra érzékeny növények listáján a mediterrán fűszerek is ott vannak.

A reggeli kávé maradéka tehát nem méreg, de nem is csodaszer. Hígítva, cukor és tej nélkül, alkalmanként a savanyú földet kedvelő szobanövények kaphatnak belőle, a fűszernövények, a pozsgások és a magoncok viszont jobban járnak a sima vízzel.

Hirdetés

Források: Peter Beilstein (YouTube), Oregon State University Extension, Laidback Gardener.

Hirdetés

Olvasói reakció

Hogy tetszett a cikk?

Olvasd el ezeket is

Iratkozz fel a KertVár hírlevelére!

Ez is érdekelhet

Hasonló cikkek