Nekem az alma és a vanília párosa egyet jelent a gyerekkorral: a vasárnapi ebédekkel, a nagymamám párás konyhájával és az őszi délutánokkal. Ez a recept nem akarja megváltani a világot, egyszerűen csak megnyugtatóan ismerős marad. Én akkor sütöm meg, amikor valami igazán otthonosra vágyunk.
A tészta, ami csak teszi a dolgát
Az alap egy klasszikus omlós tészta. Semmi hókuszpókusz: liszt, hideg vaj, egy kis cukor, tejföl és tojás. Én szeretem a vajat tényleg hidegen morzsolni, mert ettől lesz a végeredmény az a fajta, ami elolvad az ember szájában. A tejföl pedig segít abban, hogy a tészta rugalmas maradjon, és ne kelljen vele birkózni nyújtás közben.
Egy tipp: ne sürgesd! Amíg az almával és a pudinggal bíbelődsz, hagyd a tésztát pihenni a hűtőben. Meghálálja a türelmet, és sokkal szebben tudod majd szeletelni.
Az alma titka: ne áztassuk el!
Örök kérdés az almás sütiknél, hogy mennyire legyen szaftos a töltelék. Ennél a piténél én mindig alaposan kinyomkodom a reszelt alma levét. Nem azért, mert száraz sütit akarok, hanem mert ott van még a puding is, és a kettő együtt már túl sok lenne a tésztának.
A cukorral meg a fahéjjal ne spórolj, de ne is vidd túlzásba – az a jó, ha az alma saját íze dominál. Olyan illata lesz tőle a lakásnak, amit nem lehet megunni.
Mire lesz szükséged?
A tésztához:
- 50 dkg liszt
- 15 dkg hideg vaj
- 1 csomag sütőpor
- 15 dkg porcukor
- 3 evőkanál tejföl
- 1 tojás és egy csipet só
A töltelékhez:
- Másfél kiló alma (reszelve, kinyomkodva)
- 6-8 evőkanál cukor (az alma édességétől függően)
- Fahéj és vaníliás cukor
- 1 liter tej
- 3 csomag vaníliás pudingpor
- 6 evőkanál cukor a pudingba
Így állítom össze a tepsiben
A tészta hozzávalóit gyors mozdulatokkal összegyúrom, két részre osztom, és bedobom a hűtőbe. Közben megfőzöm a sűrű pudingot, és félreteszem hűlni. Az almát lereszelem, állni hagyom, majd jól kinyomkodom és befűszerezem.
Aztán jöhet az építkezés: az első kinyújtott tészta megy a tepsi aljára (érdemes megszórni egy kis zsemlemorzsával, hogy ne ázzon el), rá az alma, arra a langyos puding, végül pedig a tészta másik fele. Lekenem egy felvert tojással, megszurkálom villával, és 180 fokon, nagyjából 40 perc alatt készre sütöm.
Tudom, nehéz kivárni, de érdemes hagyni egy kicsit hűlni a tepsiben. Ilyenkor érnek össze az ízek, és ilyenkor lehet igazán szép, szabályos kockákat vágni belőle. Ez a pite nem akar több lenni egy egyszerű tepsis sütinél, de néha pont egy ilyen szelet boldogságra van a legnagyobb szükségünk.
