Úgy tűnik, a konyhakertészek között is kezd elterjedni egy olyan technológia, amit eddig leginkább csak a profi nagyüzemekben láthattunk. Bár mi, hobbikertészek megszoktuk, hogy tavasszal elvetjük a magot, vagy megvesszük a piacon a sima palántát, egyre többen keresik az úgynevezett oltott zöldségeket. Elsőre furcsán hangzik, hiszen az oltásról mindenkinek a gyümölcsfák jutnak eszébe, de higgyétek el, a paradicsomnál vagy a dinnyénél is hatalmasat dob a dolgon.
Miért kerül egy vagyonba egyetlen palánta?
Sokan felszisszennek az árát látva, hiszen egy oltott paradicsom- vagy dinnyepalánta simán kerülhet a többszörösébe egy hagyományoshoz képest. Ennek egyszerű oka van: itt két növényből gyúrnak össze egyet. Van egy bivalyerős gyökérzettel rendelkező “alany” (ez adja a növény motorját), és erre ültetik rá a “nemes” részt, amitől a finom termést várjuk.
A munkaerőigénye is óriási, hiszen ezt még ma is kézzel csinálják a profik; egy gyakorlott szakember is csak párszáz darabot tud tisztességesen összeilleszteni egy nap alatt. De aki egyszer kipróbálja, az rájön, hogy ez a befektetés gyakran már az első szüretnél megtérül.
A növény, ami nem ismer lehetetlent
Hogy miért jó ez nekünk? Mert az oltott növény olyan, mintha doppingolnák, csak vegyszerek nélkül. A brutális gyökérzet sokkal mélyebbről is felszívja a vizet és a tápanyagot, így a növényünk jobban bírja, ha jön a kánikula, vagy ha véletlenül elmarad egy locsolás.
Nálunk leginkább hat zöldségfélénél érdemes ezzel próbálkozni:
Paradicsom: Itt a leglátványosabb az előny. Akár 10-11 hónapig is teremhet, és sokkal több bogyót hoz.
Görögdinnye: A nagyüzemekben már szinte csak oltottat látni, mert így nem eszi meg a gyökerét a fuzárium.
Uborka: Akár 30-40%-kal több termést is lehozhatsz róla, mert egyszerűen több energiája van a növénynek.
Paprika, Sárgadinnye és Padlizsán: Ezeknél is egyre népszerűbb, főleg ha a talajunk már kicsit “kimerült”.
Ősi módszer modern köntösben
Bár nálunk mostanában lett divat, a zöldségek oltása nem új keletű dolog. Kínában már a 6. században leírták a módszert, de Európában csak az utóbbi évtizedekben kapcsoltak rá a termelők. Akkor vált ez létfontosságúvá, amikor betiltották a durva talajfertőtlenítő szereket. Valahogy védekezni kellett a földben lakó kártevők és a fonálférgek ellen – az oltás pedig természetes megoldást kínált: egyszerűen egy olyan gyökeret adtak a finom zöldségnek, amit nem tudnak bántani a bogarak.
Mire figyelj, ha ilyet veszel?
Ha rászánod a pénzt az oltott palántára, érdemes tudni, hogy ezek a növények “helyet kérnek”. Mivel sokkal intenzívebben nőnek, kevesebb darab is elég belőlük egy négyzetméterre. Én azt tapasztaltam, hogy a dinnyénél kicsit később jön az első érett szem, de cserébe a termés keményebb, húsosabb és gyakran édesebb is lesz.
Paradicsomnál például az oltott változat sokkal jobban bírja a stresszt. Ha jön egy hűvösebb éjszaka vagy egy durvább hőingadozás, a saját gyökerű növény gyakran megáll a fejlődésben, az oltott viszont megy tovább, mintha mi sem történt volna. Ha van egy fix helyed a kertben, ahol évről évre paradicsomot termelsz, és már nem olyan a hozam, mint régen, egy oltott palántával csodát tehetsz!
