A dohánygyökér (Lewisia) egy csodálatos és szép virág, amely sok kertész szívét meghódította már hazánkban is. Ez a növény a hegyi és sziklás területekről származik, és az észak-amerikai őshonos növények közé tartozik. A dohánygyökér megjelenése rendkívül vonzó, és különböző színű virágai lenyűgöző látványt nyújtanak a kertekben és cserépben egyaránt. A dohánygyökér megfelelő gondozása, teleltetése és akár a szaporítása is fontos ahhoz, hogy egészséges és virágzó maradjon. Ahhoz, hogy sikeresen neveljük ezt a növényt, fontos figyelembe venni néhány alapvető tényezőt:
A Dohánygyökér gondozása néhány lépésben
Fény és elhelyezés:
A dohánygyökér gondozása mindig a megfelelő elhelyezéssel kezdődik. A növénynek sok napfényre van szüksége, ezért válasszunk olyan helyet a kertben vagy teraszon, ahol legalább hat órán át kap napfényt naponta. Az árnyékos helyeket kerüljük, mert ezekben a körülményekben a növény nem virágzik megfelelően.
Talaj:
A dohánygyökér számára a jó vízelvezetésű, meszes talaj ideális. Ha kertbe ültetjük, gondoskodjunk arról, hogy a talaj jó vízáteresztő képességgel rendelkezzen, és ügyeljünk arra, hogy ne álljon a víz a gyökerek körül.
Öntözés:
A Lewisia nem szereti a túl nedves talajt, ezért fontos, hogy csak akkor öntözzük meg, amikor a talaj felső rétege már kissé kiszáradt. A rendszeres, de mérsékelt öntözés segít elkerülni a gyökérrothadás és más problémák kialakulását.
Trágyázás:
A dohánygyökér kevés trágyát igényel, de ha táplálékhiányosnak tűnik, lehetőség szerint használjunk szerves trágyát vagy egy kiegyensúlyozott, általános célú műtrágyát a növény számára.
Metszése:
A dohánygyökér hajlamos lehet az elágazásra, így rendszeres metszéssel tartsuk karban formáját. Az elhalványult virágok rendszeres eltávolítása serkenti az új virágok képződését és hosszabb virágzási időszakot eredményez.
Teleltetése:
A dohánygyökér megfelelő teleltetése elegedhetetlen, ha az időjárás zordabb lesz. Szerencsére, vagy nem szerencsére, de hazánkban a telek mostanság eléggé enyhék, de a növényeknek kevés is elég, ha a hőmérsáklet hirtelen változik.
A megfelelő védelem magában foglalhatja a hajtások takarását szalmával, mulccsal, vagy egyéb takaróval. Valamint, ha cserépben neveljük a növényt, akkor vigyük egy védett helyre.
A dohánygyökér szaporítása
A dohánygyökér szaporítása többféleképpen lehetséges, és egyik módszer sem túl bonyolult. Íme néhány hatékony módja annak, hogy új dohánygyökeret neveljünk:
- Magvetés: A dohánygyökér magjai könnyen elérhetők, és szaporításuk viszonylag egyszerű. Ültessük a magokat jó vízelvezető, laza talajba, és tartsuk nedvesen. A magvak általában két-három hét alatt kikelnek, és a kis palántákat később átültethetjük nagyobb edényekbe vagy a kertbe.
- Dugványozás: A dohánygyökér hajtásait is könnyen felhasználhatjuk szaporításra. Válasszunk ki egészséges hajtásokat a fő növényről, és vágjuk le őket óvatosan egy éles késsel vagy ollóval. A hajtásokat ültessük nedves, könnyű talajba, és tartsuk nedvesen. Általában a hajtások gyökeret növesztenek néhány hét alatt, és ezután átültethetjük őket nagyobb edényekbe vagy a kertbe.
- Tőosztás: Ha a dohánygyökérünk már nagyobb és több szárú, akkor a tőosztás is hatékony szaporítási módszer lehet. Ássunk ki óvatosan egy részt a növény tőzegéből, és válasszuk szét a gyökereket. Az új tőrészeket ültessük el külön cserepekbe vagy a kertbe, és gondoskodjunk róla, hogy megfelelő öntözést és tápanyagot kapjanak.
Mindezen a szaporítási módszerek megbízhatóak, és lehetővé teszik, hogy új növényeket neveljünk otthon vagy kertünkben.
Összegzés
A dohánygyökér gondozása, szaporítása és teleltetése meglehetősen egyszerű, és ha ezeket az alapvető lépéseket követjük, szép és egészséges növényt nevelhetünk. Ne feledjük, hogy minden növénynek lehetnek egyedi igényei, így figyeljük meg a Lewisia fejlődését és igazítsuk gondozási rutinunkat az adott körülményekhez.
Kép forrása: HeikeLoechel, CC BY-SA 2.0 DE, via Wikimedia Commons
