Észak-Kína száraz sivatagai nagyon nagy területen, méterről méterre nyelik el a termőföldeket. A homok ugyanis betemeti a földeket, és időnként hatalmas porviharokat okoz a városokban. Kína emiatt egy hatalmas zöld falat hoz létre, amely a finn Tieku tudományos magazin szerint 4500 kilométer hosszú lesz.
A terv ami valóra vált
A zöld fal ötlete az 1960-as években merült fel, amikor a sivatagok terjedése főleg Kína északi részét fenyegette. Az első kísérletek után Kína 1978-ban fogadta el a Három Észak elnevezésű erdősítési programot, amelyet nemzetközileg nagy zöld falként ismernek. A tervben a fák milliárdjaiból 4500 kilométeres védősáv készítése volt a cél, amely megvédi Észak-Kínát a széltől és a homoktól. Ennek a programnak a keretében összesen 471 116 négyzetkilométernyi területet borítottak be fűvel, cserjékkel és fákkal.
A sivatag nyerte az első menetet
Az első húsz évben főleg gyorsan növő fákat ültettek, hogy minél hamarabb nőjön a növénytakaró. Egy Xiao Zheng ökológiaprofesszor vezette kutatás azonban azt mutatta, hogy ez nem volt jó módszer. Az újonnan beültetett területek 65,4 százaléka 3-5 év múlva még zöld volt, 6-10 év után viszont már csak 40,1 százalékuk számított élő erdőnek vagy cserjésnek. A többi helyen a növények elpusztultak.
Szalmanégyzetek a homokban
A Tieku egy korábbi cikke szerint a kínaiak tanultak ebből, és gyorsan felhagytak azzal, hogy a fákat közvetlenül a sivatagba ültessék. Ehelyett előbb gondosan előkészítik a területet, egy olcsó, de hatékony módszerrel, a i nem más mint a szalmafogók.
A szalmát úgy nyomják a homokba, hogy 10-20 centiméter kilógjon belőle, és körülbelül egy négyzetméteres négyzeteket raknak ki belőle. A homokszemek többsége a talaj közelében repül, ezért nekiütköznek a kiálló szalmának, és ott megakadnak. A Sanghaji Műszaki Egyetem mérnöke, Haojie Huang 2023-ban azt vizsgálta, hogyan hat a szalma a levegő mozgására. Azt találta, hogy a szalmánál lelassul a légáramlás a talaj közelében, és minél nagyobb területen használják, annál erősebb a homokmegkötő hatás. A kis szalmanégyzetekben finom szemcsés anyag, szerves anyag és nedvesség gyűlik össze, ami javítja a magok csírázását és a palánták gyökeresedését.
A cserjék a valódi nyertesek
Xiao Zheng kutatócsoportja szerint a zöld fal erdőterülete 1978 és 2022 között 42,5 százalékkal nőtt, a főleg cserjékkel borított terület viszont 184,4 százalékkal. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy a homok megkötése után a kisebb növényeké a jövő, nem a nagy fáké.
A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint Kína legnagyobb sivataga, a Taklamakán körül megépült, 3046 kilométeres zöld övezet már most fontos szénelnyelőként működik. Kína 2024-ben jelentette be, hogy elkészült ez a szakasz, amely a Három Észak program része.
Hasonló programok indultak Szaúd-Arábiában, Indiában és Afrikában is, például Algériában. Ha érdekelnek a forró, száraz vidékek túlélési trükkjei, nézd meg, hogyan hűtik a lakásokat Tunéziában klíma nélkül.
Források: Tieku, University of California, Riverside
